NATO-csúcs - kilátásban újabb országok felvétele

A NATO legkésőbb 2002-ben tartandó következő állam- és kormányfői értekezletén dönt arról, hogyan folytatja a szövetség bővítését - derül ki a tagországok vezetőinek washingtoni csúcstalálkozóján született nyilatkozatból.

A három idén felvett új tag "nem az utolsó" - áll a zárónyilatkozatban. A NATO kilenc országot nevezett meg a tagságra pályázók közül. A szövetség Washingtonban határozottan ígéretet tett arra, hogy felveszi tagjai közé azokat az országokat, amelyek megfelelnek a NATO alapszerződésében foglalt alapelveknek, és hozzájárulnak az euroatlanti térség békéjéhez és biztonságához. A NATO tagsági akcióterveket fogadott el, amelyek keretében arra kéri a tagságra pályázókat, hogy éves nemzeti programokat állítsanak össze felkészülésükről.

Javier Solana NATO-főtitkár

Fotó: Reuters
Javier Solana NATO-főtitkár a dokumentumot bemutatva leszögezte: a bővítés a szövetség legfontosabb törekvései, prioritásai között marad. A politikus a csúcsértekezlet legfontosabb eredményei közé sorolta az akcióterveket.
A találkozó utáni sajtótájékoztatókon csaknem valamennyi NATO-tagország vezetője - köztük Bill Clinton amerikai elnök is - hangoztatta a bővítés folytatásának fontosságát, illetve a szélesítés kedvező biztonsági következményeit.

Orbán Viktor, magyar miniszterelnök ugyanitt megjegyezte: Bill Clinton amerikai elnökkel, valamint Massimo D'Alema olasz és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel Koszovóról folytatott informális megbeszélésén megerősödött az a meggyőződése, hogy a dolgok jó irányba haladnak, a NATO stratégiája működik.
"A NATO sikeresen demonstrálta, hogy politikai megállapodás híján szinte korlátlan árat képes fizettetni azért a népirtásért és etnikai tisztogatásért, ami Koszovóban folyik" - mondta Orbán, aki szerint az egységes álláspontra helyezkedő NATO helyes irányvonalat követ, és a légi csapások növelésével eredményt is fog elérni.
A sajtóértekezleten a kormányfő megerősítette: a magyar parlament felhatalmazása lehetővé teszi, hogy a NATO erői szükség esetén kiterjedtebb mértékben vegyenek igénybe magyarországi légi támaszpontokat.
A magyar miniszterelnök kitért arra, hogy valószínűleg már a keddi budapesti kormányülésen foglalkozni kell az Európai Unió által javasolt és a NATO által megerősített, Jugoszlávia elleni olajszállítási embargó érvényesítésének teendőivel. Ezzel összefüggésben a Magyarországról Jugoszláviába irányult olajszállításokról Orbán Viktor elmondta: vezetéken nem történt olajszállítás, tartálykocsikban és uszályokon azonban - nem nagy mennyiségben - igen, mégpedig úgy, hogy az eladó nem is magyar volt. E kategória vonatkozásában eddig nem lehetett tilalmakkal fellépni, de most az ilyen szállítások is leállíthatókká válnak.

(MTI)