Solana szerint a Nyugat valószínűleg későn cselekedett Koszovó ügyében

Javier Solana NATO-főtitkár a La Libre Belgique-nek és a De Standaardnak azt mondta, hogy talán már 1994-ben vagy 1995-ben cselekedni kellett volna Koszovó ügyében.

Solana kijelentette: nincs kizárva a szárazföldi beavatkozás Koszovóban, minden lehetőség nyitva van. A csapattelepítésre sor kerülhet a politikai megállapodás befejezése után, de előtte is. A NATO mielőbb meg kívánja kezdeni a táborokban drámai viszonyok között élő menekültek kihozását, és készen áll arra, hogy csapatokat telepítsen, amint garantálni tudja Koszovó biztonságát.
A főtitkár szerint Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt a nemzetközi színtéren máris jelentősen elszigetelték. A katonai és diplomáciai erőfeszítések továbbá abba az irányba mutatnak, hogy még jobban elszigetelődjék.
Javier Solana elmondta: a NATO-t meglepetésként érte a hatalmas méretű, etnikai alapú deportálás, mert a hétköznapi emberek nagyon nehezen tudják megérteni azt a bűnözői logikát, amellyel Milosevics ma gondolkodik. A szövetség azonban tudta, hogy a jugoszláv vezető módszeres kitelepítési akciót tervez - tette hozzá.
A spanyol főtitkár szerint Oroszországnak szerepet kell játszania a válság megoldásában, és nemcsak diplomáciai téren. Moszkva részt vehetne a biztonság garantálásában is. A NATO nyitott arra, hogy együttműködjön Oroszországgal a helyszínen.

(MTI)

Ajánló:

A legfrissebb hírek, adtok és vélemények tárháza. Javier Solana életrajzaBiztosan már sokszor hallott róla. Ezen az oldalon további információkat szerezhet a NATO főtitkárról. (angolul)

Korábban:

Az [*****] 1999. május elsejei cikke.