Belgrádból az interneten keresztül tudósítanak a háború eseményeiről

Egy elsötétített szobában, ahol csak a gyertyafény világít, egy üzenet látható a számítógép képernyőjén: „Pár perce a vérszopók Szkopjénál átrepültek felettünk. Remélem, nem térnek vissza – lőjétek le őket".
Pár perccel később egy másik üzenet érkezik Újvidékről: „Ma este minden csendes, de feszült. Várunk rájuk. Hallok valamit – ez vajon mennydörgés vagy a NATO?"
Egy alak görnyed a számítógépe fölé, amelyre sorban érkeznek a levelek, lenyom néhány gombot, és az üzenetek máris az egész világon olvashatóak az interneten.
Az oldal a www.beograd.com címen érhető el, ez a legrészletesebb és legaktuálisabb internetes website, ahonnan a háborút átélő, rettegő jugoszlávok és a világ másik oldalán élő emberek egyaránt megtudhatják, hol találtak el bármit is a NATO lövedékei vagy hogy mely területeken van áramszünet.
Amikor áram nélkül maradt Szerbia, mert a NATO grafitlövedékekkel bombázta az erőművet, a beograd.com szerzett egy generátort, és hamarosan újra működtek a számítógépeik.
A csapat mindössze pár emberből áll, akik napi 18 órában dolgoznak Szerbiában. Az oldal hat hete létezik, és eddig átlag 9 millió látogatója volt naponta.
„Akkor nyitottuk meg az oldalt, amikor elkezdődtek a légitámadások. Megadtuk az e- mail címünket az összes helyi rádióállomásnak Jugoszláviában, és így az emberek értesülhettek arról, hogy vannak a rokonaik", mondta a 43 éves komputer grafikus, tervező Nenad Cosic. „A telefonvonalak hamar túlterheltté váltak. Nem gondoltuk volna, hogy ez ilyen hatalmasra fog nőni."
A hívások 70%-a az Egyesült Államokból érkezik, de sokan keresik fel az oldalt Olaszországból is, „főleg a NATO támaszpontokról", tette hozzá gonosz mosollyal Cosis.
Nem sokkal később a beograd.com-ot elárasztották ajánlatokkal, és megnövelhették a kapacitásukat. Tükör szervereket hoztak létre Európában, Ausztriában és Kanadában is.
Mikor a költségek 50 dollárról 5,000 dollárra nőttek, újabb segítség érkezett. „Valaki a Cseh Köztársaságból 1,000 dollárt ajánlott fel, de nem tudjuk, ki volt az", mondta Cosis.
Az első figyelmeztető jelzések a légi riadókra a háborús övezeten kívülről érkeztek, a Cseh köztársaságból és Szlovákiából. „Úton vannak – sok szerencsét", állt az egyik üzenetben. Nem sokkal később már Jugoszlávia szomszédos országai, Szlovénia, Bosznia és Macedónia is bekapcsolódtak a megfigyelésbe.
„Ülünk a számítógépeink előtt és az emberek elküldik nekünk e-mailben a legfrissebb információikat", mondta Cosis. „Nem tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire pontosak az információik, de eddig megbízhatónak bizonyultak."
Amikor elkezdenek hullani a bombák és a lövedékek, azonnal jönnek az üzenetek Jugoszlávia minden részéről.
A bombariadók alatt az oldalon elolvashatóak a legfrissebb információk a háborúról, hírek érkeznek arról, hol mi lett hiánycikk vagy lehet társalogni az interneten.
Képeket és hangokat is továbbítanak. Amikor a múlt héten találat érte Belgrád központjában a katonaság székházát, egy mikrofont lógattak ki a közelben az egyik ablakon, és a felvétel hallható volt a weben. „Óriási hatása volt. Egy amerikai fickó azt írta, ez volt a legrémítőbb hang, amit életében hallott", mondta Cosis.
Amikor a NATO bevetette a grafitbombát, egy 16 éves fiú lefotózta a garfitszálakat, és elküldte e-mailben a beograd.com-nak.
„Azt gondolom, hogy ez pszichológiailag nagyon fontos az embereknek", mondta Cosis. „Úgy érzik, hogy valami hasznosat tesznek, és nem csak ülnek és várják, hogy mikor hullik le egy bomba."

© Copyright Reuters Limited. © Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.



Ajánló: