Háttéranyag a választásokhoz

A két évvel ezelőtt hatalomra jutott munkáspárti kormány a legnagyobb megméretésnek néz elébe csütörtökön, amikor Nagy-Britannia 30 millió választópolgára új helyi közigazgatást választ. London és Észak-Írország kivételével- szerte az országban. A kormány decentralizációs programjának keretében megválasztják Skócia parlamentjét és Wales nemzetgyűlését. A választások történelmi jellegű alkotmányos változásokat hoznak a szigetország életében: Skócia népe majd 300 év után törvényhozói jogkörekkel bíró parlamentet kap, ismét kezébe veheti saját ügyeinek irányítását, Walesnek pedig több mint 600 év után lesz ismét saját nemzetgyűlése.

A skóciai és a walesi törvényhozási választások érdekessége, hogy először alkalmazzák részlegesen a szigetorzág számára új, arányos választási rendszert. A képviselők háromötödét még a hagyományos, azaz egyszerű többségi alapon választják meg az egyéni választókerületekből, a fennmaradó mandátumokról viszont az európai parlamenti választásokra kialakított körzetek alapján döntenek a pártokra leadott listás szavazatok arányában. Ez utóbbi biztosítja azt, hogy egyetlen párt se juthasson elsöprő többséghez, a kisebb pártok is képviselve legyenek. London kivételével szerte Nagy-Britanniában helyhatósági választásokat is tartanak: 362 önkormányzat több mint 13 000 képviselőjét választják meg a polgárok. A csütörtöki szavazás nyomán Skóciának 1707 óta lesz először önálló parlamentje Edinburgh-ban. A 129 fős törvényhozás tagjainak mandátuma négy évre szól, és a legtöbb voksot elnyerő párt állíthat első minisztert (kormányfőt), aki megalakítja az első valóban skót kormányt. A saját jog- és önkormányzati rendszerrel bíró Skócia 2000. január elsejétől maga dönt minden olyan kérdésről, amely eddig a brit kormány skóciai hivatalának hatáskörébe tartozott: az oktatásról, az egészségügyről, a gazdasági fejlesztésről, a sajáttermészeti kincsekkel való gazdálkodásról, a szociálpolitikáról, közlekedésről, környezetvédelemről, és dönthet arról, hogy adót emel-e a térségben, azaz eltér-e a személyi jövedelemadó alapkulcsától, többletbevételt teremtve a központi kincstárból biztosított 14,8 milliárd fontnyi saját költségvetéséhez.

Walesben egy jóval kisebb, 60 fős nemzetgyűlés alakul, amely nem bír tövényhozási joggal, de hatáskörébe tartozik majd az oktatás, az egészségügy, a gazdasági fejlesztés, a helyi önkormányzatok, a
közlekedés, a környezetvédelem irányítása. A skóciai és a walesi törvényhozási választásokon a hagyományoktól eltérően nem a brit politikai élet két nagy pártja, a Munkáspárt és a konzervatívok mérkőznek meg egymással, hanem a Munkáspárt és az elmúlt évtizedben megerősödött nacionalista pártok. Skóciában a függetlenségért harcoló, Alex Salmond vezette Skót Nemzeti Párt. "Üzenetünk: rendezni Skócia jövőjét"-mondta Salmond. Walesben a Plaid Cymru nacionalista párt. A legutóbbi közvéleménykutatási eredmények ugyan a kormányzó Munkáspárt győzelmét jelzik, valószínű azonban, hogy a Labour nem szerzi meg a kormányzáshoz szükséges többséget, és koalícióra kényszerül majd mind Skóciában, mind Walesben.

© Copyright Reuters Limited. © Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.

(MTI)

Ajánló:

Angolul