Az amerikai elnök megúszta az ellene indított eljárást

A


Fotó: Reuters
Clinton körüli botrány 1994-ben kezdődött, amikor Janet Reno amerikai igazságügy-miniszter kinevezte Robert B. Fisketet független ügyészként Bill és Hillary Clinton arkansasi ingatlanbefektetései, az úgynevezett Whitewater-ügy kivizsgálására. Augusztus 5-én az USA fellebbviteli bíróságának háromtagú tanácsa Fiske helyett Kenneth Starrt bízta meg, aki George Bush elnöksége idején főállamügyész-helyettes volt.
1994 májusában Paula Jones, egy volt arkansasi állami alkalmazott polgári pert indított Clinton ellen, azt állítván, hogy az kormányzó korában egy Little Rock-i hotelszobában szexuálisan molesztálta őt.
1995 novemberében volt az első szexuális kapcsolat Clinton és a 22 éves Monica Lewinsky között, aki az év júliusa óta végzett kisegítő munkát fizetés nélküli gyakornokként a Fehér Házban. A viszony Lewinsky későbbi vallomása szerint 1997. március 29-én, tíz randevú után véget ért.
1998 januárjában Janet Reno a Lewinsky-ügyre is kiterjesztette Starr vizsgálódásának a körét, miután a lány barátnője, a szintén a Pentagonban dolgozó Linda Tripp a kettejük telefonbeszélgetéséről titokban készített 20 órányi felvételt adott át a független ügyész vizsgálódó csapatának.
A Jones-ügyben tett hatórás tanúvallomásában Clinton tagadta, hogy szexuális kapcsolata lett volna Lewinskyvel. Jones keresetét az illetékes szövetségi bíró, Susan Webber Wright április 1-jén elutasította, a pert berekesztette. Az elnök és Jones ügyvédei november 13-án peren kívüli megállapodást kötöttek, amelyben 850 ezer dollárért cserében a nő elállt minden további pertől.
Szintén tavaly januárban a szexbotrányt „hivatalosan" is kirobbantotta az amerikai sajtó, miután az ügy négy nappal korábban megjelent egy internetes pletykarovatban. Öt nappal később egy sajtókonferencián Clinton kijelentette: soha nem volt szexuális kapcsolata „azzal a nővel".
A január 27-én kezdődött vádesküdtszéki eljárás során a Fehér Házból zárt tévéláncon közvetített vallomásában Clinton elismerte, „nem megfelelő kapcsolata" volt a gyakornoklánnyal, s ezt aznapi televíziós beszédében is megismételte
1998 szeptemberében a képviselőház a számítógépes világhálón, az interneten keresztül közzétette a Starr-jelentést, amely a július 28-án az ügyben jogi immunitást kapott Lewinsky - helyenként pornográfiába hajló - vallomására alapozva az elnököt 11 rendbeli törvénysértéssel, illetve vétséggel vádolta.
1998 októberében a képviselőház - 31 demokrata átszavazásával – megindította az alkotmányos vádemelési vizsgálatot Clinton ellen.
1998 decemberében a jogi bizottság által javasolt négyből két pontban – hamis tanúvallomás és az igazságszolgáltatás akadályozása tekintetében - alkotmányos vádat emelt Clinton ellen a képviselőház.
A washingtoni szenátus idén februárban sem a hamis tanúzás, sem az igazságszolgáltatás akadályozása vádjában nem találta bűnösnek az elnököt.
Azt már a tavaly novemberi kongresszusi választások óta - amikor a republikánusoknak nem sikerült 55 szenátusi mandátumuk számát növelniük - biztosra lehetett venni, hogy nem lesz meg az elnök fölmentéséhez szükséges 67 voks, kizárt volt ugyanis tucatnyi demokrata átszavazása. Abban azonban a vádat képviselő Henry Hyde - a képviselőház jogi bizottságának elnöke - és társai az utolsó napokig bíztak, hogy legalább az egyszerű többség Clinton bűnösségére szavaz, ezzel ugyanis politikailag igazolhatták volna a demokraták és az elnök környezete által boszorkányüldözésnek és vendettának minősített vádemelési kezdeményezésüket. Ám ez is elmaradt, mivel az igazságszolgáltatás akadályozása vádpontjában öt mérsékelt északkeleti republikánus szenátor a demokratákkal szavazott, s a hamis tanúzás alóli fölmentésben további öt párttársuk is velük tartott, így az előbbi esetben 50:50, az utóbbiban pedig 45:55 - a párterőviszonyok tükörképe - volt az arány a bűnös és a nem bűnös állásfoglalás között. Az első közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak nagy többsége egyetértett azzal, hogy Clinton a hivatalában maradt, ám csaknem ennyien helyesnek vélnék, ha az elnököt formális megrovásban részesítené a szenátus, mert erkölcsileg mindenképpen elítélendőnek tartják, amit tett.
Janet Reno igazságügy-miniszter állítólag vizsgálatot akar indítani a Lewinsky-botrányt előásó és az alkotmányos vádemeléshez a szaftos jelentésével muníciót szállító Kenneth Starr független ügyész ellen. Az indokot az ügyészi csapat környezetéből a sajtónak kiszivárogtatott információk szolgáltatnák, valamint az az állítás, hogy Starr először ügyvédje jelenléte nélkül igyekezett együttműködésre bírni Lewinskyt a Clinton elleni adatgyűjtéshez. Starr viszont egyes hírek szerint azt fontolgatja, hogy a szenátusi felmentés után emeljen-e bűnvádat Clintonnal szemben a hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. Ez újabb alkotmányos vitát robbanthat ki, egyesek szerint ugyanis az elnök hivatali ideje alatt bűnügyben perbe nem fogható - ahhoz a szenátusnak először alkotmányos vádeljárás keretében föl kell mentenie őt -, mások azonban úgy vélik, erre áttételesen éppen a legfelsőbb bíróság teremtett precedenst, amikor zöld utat adott a szexuális zaklatás miatti keresetével az egész Lewinsky-botrányt a felszínre hozó Paula Jones polgári perének.

Ajánló: