Izraelben a felmérések szerint elképzelhető a hatalomváltás<br/>

Vágólapra másolva!
Nő az izraeli hatalomváltás esélye - erre engednek következtetni a választások előtt alig 72 órával készített körkérdések eredményei. A pénteki napilapokban közzétett adatok szerint Ehud Barak munkapárti vezető akár már az első fordulóban is megszerezheti a leadott szavazatok győzelemhez szükséges 50 százalékát, s ezzel vereséget mérhet Benjamin Netanjahu kormányfőre. Ha egyik jelölt sem szerzi meg az 50 százalékot, június 1-jén tartják a második fordulót.
Vágólapra másolva!

A Maarív című lap a Gallup felmérését közölte, amely szerint Barak 48,5 százalékra, Netanjahu 35,5 százalékra számíthat. A Jediót Ahronót című lapban a Dahaf izraeli közvélemény-kutató felmérése azt jelezte, hogy Netanjahu 38 százalékot, Barak 44-et remélhet. A Barakra szavazók száma azonban megnövekedhet, ha a többi jelölt valamelyike "kiszáll" a versenyből. A legvalószínűbbnek ez Aszmi Bisara, az arab jelölt esetében látszik, de Barak esélyeit javítaná az is, ha Jichák Mordeháj volt hadügyminiszter lépne vissza. Az utóbbi napokban egyre nagyobb nyomás nehezedik Bisarára és Mordehájra, de Benny Beginre, a nacionalisták jelöltjére is, egyelőre azonban mindannyian versenyben vannak - írta a német dpa hírügynökség. Mind a Gallup, mind a Dahaf intézet ezer-ezer szavazásra jogosult izraelit kérdezett meg, s a hibahatárt mindkét intézet 3 százalékban jelölte meg.

Az egykori Szovjetunióból tíz év óta tömegesen Izraelbe érkező orosz bevándorlók lehetnek a mérleg nyelve a május 17-i izraeli választáson - írja az AFP hírügynökség. A kampány utolsó hetében végzett közvélemény-kutatások eredménye azt mutatja, hogy az Izraelban élő orosz közösség szavazataival Barak, az ellenzéki Munkapárt miniszterelnök-jelöltje legyőzheti Netanjahu kormányfőt. Ami a számokat illeti, az orosz bevándorlók 45 százaléka Barakra, 55 százaléka pedig Netanjahura adná voksát (két hónappal ezelőtt ez az arány még 30:70 volt), s ha a tendencia folytatódik, akkor harmadszor fordulhat elő Izraelban, hogy az újonnan érkezett bevándorlók szavazatai döntőnek bizonyulnak a választás eredményében. 1992-ben az ő szavazataik billentették a mérleg nyelvét az akkor ellenzéki munkapárti Rabin javára, 1996-ban pedig Netanjahu került hatalomra az orosz bevándorlók jóvoltából.


Ehud Barak, az "Egy Izrael"-be tömörült baloldal kormányfőjelöltje ugyanakkor már kijelentette, hogy nem kezd koalíciós tárgyalásokat a két választási forduló között. Nem ismerte el, hogy ilyen megbeszéléseket folytatna a vallásos pártokkal. Barak a párt tagsága előtt szerdán kijelentette, nincs szándékában egyetlen párttal sem koalíciós megbeszéléseket folytatni a két választási forduló között, mielőtt nem tudja, hogy megválasztották-e. Ha lesz második forduló, néhány párthoz azzal a kéréssel fordul majd, csatlakozzanak hozzá. Hozzátette, a vallásosok, az arab közösség vezetői, az új bevándorlók pártja és a Merec (szélsőbaloldali párt) tudják, hogy tiszteletben tartja őket. A vallásosokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kijelentette, "tiszteletben tartom az izraeli hagyományokhoz való ragaszkodást, de ennek nincs helye a politikában". A miniszterelnök, Benjamin Netanjahu éles támadást intézett a sajtó ellen a Likud-aktivisták gyűlésén, Tel-Avivban. Kijelentette: "A sajtó nagyobb része hadjáratot indított ellenem, és mossák az agyát az olvasóközönségnek". De ez nem segít rajtuk, "mert az emberek többsége a Likuddal tart". Netanjahu azt mondta a baloldali újságírókról, hogy azok "félnek" attól, hogy Barak lesz a vesztes. A szót - félnek - többször, szótagolva is elismételte, mire a többezres Likud-aktivistákból álló tömeg kórusban skandálta vele. Bár az újságírók egy része felháborodott Netanjahu cinikus támadásán, többen közülük elismerték annak igazságát. Izraelben az újságírók - mint általában az értelmiség többsége - baloldali beállítottságú, és ezt nem is rejti véka alá. Netanjahu kijelentette, 90 százalékos biztonsággal állíthatja, hogy Barak már megalkudott az arab kormányfőjelölt Azmi Bsarával, hogy a visszalép a javára, csak azért nem hozzák nyilvánosságra, mert az rossz fényt vetne a baloldali jelöltre az izraeli szavazók szemében.

Három éve van hatalmon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki a hétfői választáson új mandátumot kér a szavazóktól. A Netanjahu-kormányzat fő mérföldkövei az AFP összeállítása alapján:

1996.

Május 29. Benjamin Netanjahu, a nacionalista jobboldal vezetője
az első izraeli miniszterelnök, akinek személyéről általános
választásokon döntöttek, szoros győzelmet aratott Simon Peresz, a
távozó munkáspárti miniszterelnök felett.

Augusztus 2. Netanjahu eltörli az 1992-ben munkáspárti elődei
által életbe léptetett részleges tilalmat a megszállt területeken
létesítendő zsidó településekre.

Szeptember 4. Az első találkozás Jasszer Arafat palesztin
elnökkel.


Szeptember 24. Netanjahu döntése alapján régészek által feltárt
alagutat nyitnak meg a jeruzsálemi mecsetek Eszplanádja közelében,
ami három napon át heves összetűzéseket vált ki a palesztinokkal a
megszállt területeken. A zavargásoknak 80 halálos áldozata van,
többségük palesztin.


Október 1-2. Csúcstalálkozó Arafattal Clinton amerikai elnök
szervezésében a Fehér Házban. Netanjahu visszautasítja "a viszály
alagútjának" bezárását.


1997.

Január 12. Lemond a kormány jogi tanácsadója, Roni Bar-On. Az
addig kevéssé ismert, a Likudhoz kapcsolódó ügyvéd kinevezése két
nappal korábban nagy felháborodást váltott ki.


Január 15. Netanjahu és Arafat megállapodást köt arról, hogy
Izrael azonnal kiüríti Hebron városának négyötödét. Ez az első
megállapodás az izraeli nacionalista jobboldal és a PFSZ között.

Március 18. Netanjahu elrendeli Kelet-Jeruzsálemben a Har Homa
kelet-jeruzsálemi zsidó település építésének megkezdését. A
Palesztin Hatóság tiltakozásul felfüggeszti Izraellel való magas
szintű kapcsolatait.


Április 16. Az izraeli rendőrség bírósági eljárást sürget csalás
és a hatalommal való visszaélés címén Netanjahu ellen a Bar-On
kinevezésével kapcsolatos politikai-jogi botrányban. Április 20-án
az ügy dossziéját bizonyítékok hiányában ad acta teszik.

Július 30. Egy súlyos jeruzsálemi merénylet nyomán (17 halott,
közülük kettő a Hamász öngyilkos merénylője) Izrael felfüggeszti a
tárgyalásokat a palesztinokkal.

Szeptember 4-én egy új bombamerénylet öt izraelit öl meg
Jeruzsálemben.

Szeptember 25. Sikertelen izraeli gyilkossági kísérlet Ammanban.
A célpont Kaled Mesal, a Hamász politikai irodájának vezetője. A két
merénylő hamis kanadai útlevéllel rendelkezik, kiderül róluk, hogy a
Moszad, az izraeli titkosszolgálat emberei. Jordánia megbékítésére
Netanjahu szabadon bocsátja a Hamász vezetőjét, Ahmed Jaszin
sejket.

November 23. Avigdor Lieberman, Netanjahu kabinetfőnöke lemond a
Likudban folyó viták miatt, amelyek keretében bírálják a
miniszterelnök autokratikus módszereit.


1998.

Január 4. David Lévi külügyminiszter lemond, hogy így
tiltakozzék az 1998. évi költségvetés alacsony szociális
előirányzatai és a békefolyamat befagyása ellen.

Augusztus 24. Netanjahu bejelenti, hogy bizonyos feltételekkel
elfogadja Ciszjordánia 13 százalékáról az izraeli erők kivonását,
amit az Egyesült Államok hónapok óta szorgalmazott.


Október 9. A "héjának" tekintett Ariel Saront nevezik ki
külügyminiszternek.


Október 23. Az amerikai Wye Plantationben folytatott háromnapos
tárgyalás után Netanjahu és Arafat a Fehér Házban egyezményt ír alá
arról, hogy Izrael Ciszjordánia 13 százalékáról három szakaszban
kivonja erőit.


November 12. A kormány pályázatot ír ki a Har Homa
kelet-jeruzsálemi lakótelep építésére.


December 16. Miután végrehajtotta a Wye Plantation egyezmény
első szakaszát, Netanjahu úgy dönt, hogy nem hajtja végre a
csapatkivonás másik két szakaszát, és azzal vádolja a palesztinokat,
hogy nem teljesítették ígéreteiket a terrorizmus elleni harc
tekintetében.


December 21. Netanjahu előrehozott választást ír ki: a 2000
októberében esedékes szavazást 1999 májusára időzítik.


1999.

Január 26. Netanjahu Mose Arenszet nevezi ki hadügyminiszterré,
miután három nappal korábban felmentette elődjét, Jichák Mordehájt.
Mordeháj egy új centrista izraeli párt élére áll.


Április 15. Négyévi börtönre ítélik Arieh Dérit, Netanjahu
egyik fő szövetségesét korrupció és család vádjával. Déri
fellebbez.


Április 22. Netanjahu sürgeti a jeruzsálemi Orient House-ban
működő három palesztin iroda bezárását.


Május 4. Netanjahu üdvözli, hogy a palesztinok lemondtak arról,
hogy ezen a napon kiáltsák ki önálló államukat, és ezt saját
politikája eredményének minősíti.

(MTI)

Ajánló:

Angolul, fotóval

Korábban:

1999. 05.12.