Ma választanak miniszterelnököt és parlamentet az izraeliek

Egyelőre nem történt semmilyen komolyabb incidens az izraeli választásokon. Eddig mindössze a választópolgárok 41 százaléka ment el szavazni. Ez nagyjából megfelel a korábbi választás
adatainak. Az általános választáson a két versenyben maradt
miniszterelnök-jelölt Benjamin Netanjahu jelenlegi kormányfő, a
jobboldal képviselője és Ehud Barak, a balközép Munkapárt
vezetője. Az izraeliek most döntenek a knesszet, az izraeli
parlament összetételéről is.

Eddig mindössze a választópolgárok 41 százaléka ment el szavazni, ez nagyjából megfelel a korábbi választás adatainak. Az arab városokban és településeken kisebb volt a részvételi arány, mint a néhány hónappal korábbi helyhatósági választásokon.
A CNN szerint ez a választás nagyban különbözik az eddigi választásoktól. A legfőbb különbség, hogy a kampány fő témái nem a gazdaság javítása, az arab szomszédokkal való kapcsolat vagy a szociális rendszer volt, sokkal inkább Netanjahu bírálata. Az ellenzék nem a fenti témáknak szentelte kampány ideje jelentős részét, hanem Netanjahu


Fotó: Reuters
kritizálásának. A kampány fő kérdése az volt: Akarjátok-e, hogy újra Netanjahu győzzön, hisztek-e még neki?

A választók két szavazatot adhatnak le ma. Egyet a miniszterelnök személyére, egyet pedig az általuk választott pártra.
Jichák Mordeháj, Begin és Bzara, a három (önmagában esélytelen) kormányfőjelölt néhány órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt visszalépett a jelöléstől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választások egyfordulósak lesznek.
A választók már csak két jelöltre adhatják le szavazatukat, a mostani miniszterelnökre, Netanjahura, és az ellenzéket vezető, baloldali Ehud Barakra. A legutolsó felmérések szerint (a visszalépések miatt is) Barak legalább hat százalékkal több szavazatra számíthat, mint Netanjahu.

Barak utolsó választási beszédében híveit arra szólította fel, hogy "az egységre és a változásra szavazzanak". Mordehájnak, aki a centrumpárt vezetőjeként mondott le az utolsó pillanatban a kandidálásról, Barak a leendő kormányban pozicíót ajánlott fel.
Mordeháj választóit viszont Barak támogatására szólította fel. Döntését így indokolta: "Hosszas gondolkodás után döntöttem így. Netanjahu leváltása mindenképpen szükségesnek látszik. A legfontosabb cél a kormány leváltása."

Mordeháj lemondásával gyakorlatilag egy időben jelentette be az Izraelben élő, arab származású Azmi Bzara is, hogy nem indul a választásokon.

Elemzők szerint a nyertestől függetlenül bizonytalan koalíció várható Izraelben: a koalícióba rengeteg kis pártot kell bevonni.
A képviselői helyekért több mint harminc párt verseng. Mivel a parlamentbe kerülési kvóta 1,5 százalék, valóban sok pártnak van esélye a bejutásra. A határ eléréséhez az izraeli választási bizottság szerint megközelítőleg 55 000 szavazatra van szükség.

A két legjelentősebb párt a Netanjahu vezette nacionalista Likud és a Barak vezette baloldali Munkapárt.

A baloldali Munkapárt elődje, a Mapai, Izrael államalapító pártja volt. 1948 és 1977 között mindig a Mapai, majd a Munkapárt alakított kormányt. A másik fő politikai erő, a nacionalista Likud 1977-ben vette át a hatalmat. A Munkapárt 1992-ben nyert újra, ekkor lett Jichak Rabin a miniszterelnök. A Munkapárt jelenlegi miniszterelnök-jelöltje Ehud Barak. Fő programpontja a béketárgyalások kimozdítása a holtpontról, felgyorsítása. Barak kampányában kijelentette, ha neki szavaznak bizalmat az izraeliek, ő jóval többet költ majd az oktatásra és egyéb szociális területekre.

A jelenleg hatalmon lévő Likud jobboldali, nacionalista párt. Ugyanakkor az elmúlt időkben jelentős lépéseket tett, hogy centrumpárttá váljon. Elnöke Benjamin Netanjahu, jelenlegi miniszterelnök. A Likud 1973-ban alakult a Menahim Begin vezette Herut Mozgalom, a Liberális Párt és egyéb politikai csoportok fúziójából. Begin 1977-ben lett miniszterelnök, meglepő győzelmet aratva a Munkapárt felett. Netanjahu 1996-ban lett miniszterelnök. A palesztinokkal folytatott béketárgyalások lelassulása felett érzett csalódás miatt a knesszet megszavazta a Netanjahu-kormány feloszlatását. Netanjahu ezután előrehozott választásokat írt ki.

A legégetőbb problémák: a palesztinokhoz való viszony, az izraeli társadalom megosztottsága, a növekvő munkanélküliség, a gazdasági recesszió.