Tovább gyűrűzik a kínai-amerikai kémkedési botrány <br/>

Kína tagadta azokat a kémkedési vádakat, amelyeket az amerikai kongresszus egy jelentése fogalmazott meg Peking ellen, s amelyből a hét végén az amerikai sajtóba részletek szivárogtak ki. Peking csütörtöki állásfoglalása szerint a vádaskodások "minden elemükben alaptalanok".

"Az Egyesült Államokban bizonyos személyek alaptalan vádaskodásokat dobtak be a köztudatba (a Kína belgrádi nagykövetsége ellen végrehajtott NATO-bombázás után), s ezzel újabb lendületet adtak a nukleáris technológia eltulajdonításáról, illetve választási pénzekről indított hazug kampányuknak" - jelentette ki Csu Pang-csao kínai külügyi szóvivő.

Csu szerint a kampány valódi célja az volt, hogy Kína-ellenes légkört teremtsenek az Egyesült Államokban, s ezzel "elvonják az emberek figyelmét a kínai nagykövetség bombázásáról". A május 7-én végrehajtott bombázás - amelyben 3 kínai életét vesztette, további 20 pedig megsebesült - NATO-ellenes tüntetéshullámot keltett Kínában, s ennek során a tiltakozók megrongálták az Egyesült Államok pekingi nagykövetségét és felgyújtották csengtui konzulátusát - írta jelentésében az AFP. Egy héttel a tüntetések után a múlt hét végén számos amerikai médiában jelentek meg utalások egy még nem publikált kongresszusi jelentésre, amelynek következtetései szerint nukleáris technológiát csempésztek Kínába. A témával foglalkozó kongresszusi bizottságot a republikánus Christopher Cox vezeti. A kiszivárogtatások szerint Kína az amerikai nukleáris fegyverzettel kapcsolatos kényes információkból sokkal többhöz jutott hozzá, mint amit washingtoni illetékesek korábban feltételeztek. Ezek szerint Peking információkat szerzett az amerikai nukleáris arzenál hét fegyveréről, köztük a tengeralattjárókra szánt Trident rakéta W-88-as robbanófejéről, az M-87-es rakétáról, valamint a nagy hatótávolságú Minuteman rakétáról. Az amerikai CNN tévélánc híradása szerint ezen kényes információk jelentős részéhez kínai hírszerző szervek a 80-as években jutottak hozzá, a többit pedig Bill Clinton elnökségének idején szerezték meg.

(MTI)

Korábban:

1999. május 16.