Egyre népszerűbbek Belgiumban a liberális pártok

Az általános választások előtt két héttel a liberális pártok előretörését jósolják a közvélemény-kutatások Belgiumban a kormányzó szocialista-keresztényszocialista koalíció pártjaival szemben. Feltűnő a szélsőjobboldal erősödése is, különösen az ország északnyugati felében.

A La Libre Belgique című lap hétfőn ismertetett felmérése szerint a szabadelvű pártok mind a franciaajkú Vallóniában, mind a holland anyanyelvű Flandriában, de különösen Brüsszel körzetében a június 13-i választás várható győztesei közé sorolhatók. Brüsszelben a flamand és a vallon liberális pártok összesen több mint 40 százaléknyi szavazatra számíthatnak, míg a szocialisták 18, a keresztényszocialisták pedig 10,5 százalékra.
Flandriában Jean-Luc Dehaene kormányfő pártja, a kereszténydemokrata CVP áll az első helyen 24,9 százalékkal, a liberálisok (VLD) 21,2, a szocialisták 17,1 százalékra számíthatnak. A szélsőjobboldali Flamand Tömb ebben az országrészben a negyedik legnépszerűbb párt, és szavazóbázisa egyre nő: márciusban még csak 14,7 százalék kívánt rá szavazni, május végén már 15,6 százalék.
A flamand országrészben a szocialistákat alaposan visszavetette az a múlt évtizedbe visszanyúló fegyvervásárlási korrupciós ügy, amelynek felelőseit tavaly a legfelsőbb bíróság bűnösnek találta.
Vallóniában viszont a szocialista párt a legerősebb 30,2 százalékkal. Szorosan a nyomában halad - 29,3 százalékkal – a liberális csoport (PRL-FDF-MCC), míg a keresztényszocialisták (PSC) a harmadik helyen állnak 16,4 százalékkal. Itt is jelen van a szélsőjobboldal (Front Nationale), a hétfői felmérés szerint azonban csupán 3,6 százaléknyi voksra számíthat. A fővárosban ugyanakkor a két szélsőjobboldali párt várhatóan közel 10 százalékot gyűjt majd össze.
Jelentős parlamenti részvételre számíthatnak a zöld pártok: a vallon részen 15,7, Brüsszelben csaknem 20, Flandriában 7,3 százalék szavazott volna rájuk, ha a múlt hét végén tartották volna a választást.

A kormánypártoknak aligha tesz jót a múlt héten kirobbant állategészségügyi botrány sem, miután a jelek szerint a mezőgazdasági és az egészségügyi minisztert is felelősség terheli amiatt, hogy a teljes csirkeállomány dioxin tartalmú táppal való etetésére csupán hónapok múltán derült fény. A La Derniere Heure című lap máris "csirkegate-nek" nevezi az ügyet, amely Dehaene miniszterelnök számára felér egy politikai lázálommal.

Ajánló:

A belga pártok link-gyűjteménye. (angolul)