A délkelet-európai újjáépítésről is tanácskoznak a NATO Workshop budapesti rendezvényén<br/>

1993 után másodszor ülésezik Budapesten a NATO Workshop elnevezésű nemzetközi rendezvény. A tanácskozás a délkelet-európai újjáépítéssel, a menekültkérdéssel, valamint az európai védelemmel és a hadiipari kapcsolatok jövőjével foglalkozik. A 16. NATO Workshop fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, társvédnöke Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka.

Infrastruktúráját, földrajzi közelségét, a térségre való rálátását, egy szövetséges megbízhatóságát ajánlja fel Budapest az Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek számára Koszovó hatékony újjáépítése érdekében - jelentette ki nyitóbeszédében Orbán Viktor miniszterelnök.
Az újjáépítési folyamatban Orbán Viktor szerint az ENSZ-nek a humanitárius segítség kezelésére kell a legnagyobb hangsúlyt helyeznie, az EBESZ-nek a demokratizálási folyamatra és az intézményrendszer kiépítésére, az EU-nak pedig a házak, utak és hidak újjáépítésére.
Jugoszlávia újjáépítésének együtt kell járnia a jugoszláv állam demokratikus átalakításával - hangoztatta a miniszterelnök.
Mint elhangzott, olyan átfogó megoldásra, balkáni megállapodásra van szükség, amely az egész délkelet-európai térség problémáira megoldást keres.
A vajdasági magyarok már kidolgozták saját jövőjükre vonatkozó elképzelésüket, az autonómia-koncepciót. Választások útján létrejöhet a Magyar Nemzeti Tanács, amely megteremtheti számukra a védelmet egy lehetséges jövőbeni konfliktus esetére - szögezte le a miniszterelnök.
Jugoszláviának először teljesítenie kell a nemzetközi közösség által kidolgozott minden feltételt, s csak ezután adhatunk esélyt a békének.
A menekültkérdésről szólva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a boszniai háború után 250 ezer szerb érkezett a Vajdaságba, és ez a magyarok kárára megváltoztatta a tartomány etnikai összetételét. Ezért is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a vajdasági kisebbségi jogok védelméről külön rész rendelkezzen a válságot rendező megállapodásban, valamint a stabilitási paktumban – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy vélte: a térségbeli rendezés kedvező kimenetele azért is rendkívül fontos, mert Magyarországnak érdeke, hogy szomszédjából, Jugoszláviából ne induljon ki hatványozott mértékben a szervezett bűnözés és a migráció.
Magyarország arra törekszik, hogy a térség biztonságának és stabilitásának megteremtésében a közép- és kelet-európai államok mind nagyobb számban vegyenek részt. Utalt a kormányfő a NATO nyitott ajtó politikájára, kifejtve: a koszovói válság újabb bizonyítéka annak, hogy a szövetségnek szüksége van a Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával történő együttműködésre.

Wesley Clark tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka az észak-atlanti szövetség átalakulása, új nemzetközi szerepvállalása szempontjából elemezte a Jugoszlávia elleni légi hadjárat tanulságait.
Rámutatott, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök tavaly óta sorra semmibe vette a nemzetközi közösségnek és a NATO-nak tett ígéreteit. Odahaza vasököllel lépett fel: fegyveres erőivel először a hegyekbe és a tartomány peremvidékeire szorította Koszovó albán népességét, majd az etnikai tisztogatás legbrutálisabb eszközeivel terrorizálta és üldözte külföldre az albánokat.
A nemzetközi politikai fronton - Clark értékelése szerint - Milosevics március 24-ig minden nemzetközi intézmény rendezési kísérleteit keresztülhúzta, egyedül a NATO maradt akcióképes.
A főparancsnok teljes sikerként értékelte a Jugoszlávia elleni légi hadjáratot, mert a NATO célként kitűzött valamennyi feltétele teljesült, és újfent bebizonyosodott, hogy a diplomáciát erővel kell alátámasztani. Wesley Clark szerint a tartomány jövőjének egyik kulcsfontosságú tényezője a Koszovói Felszabadítási Front (UCK), amelynek 20-30 ezer harcosa van már a terepen. Éppen ezért nagy jelentőségű a NATO velük aláírt megállapodása, amelyben demilitarizálásukat vállalták. Clark úgy vélte, hogy az UCK harcosaiból egy leendő tartományi nemzeti gárda vagy rendőrség magva alakulhat ki.
A főparancsnok kiemelte annak jelentőségét, hogy a hadjárat folyamán helyreállt a NATO együttműködése Oroszországgal.
"Ez a háború értékekért folyt, nem érdekekért, ezúttal nem egyik nemzet csapott össze egy másikkal. Nem Koszovó volt a tét, hanem egész jövőképünk, értékeink és maga a NATO."

Javier Solana, a NATO főtitkára beszédében hangoztatta, hogy az elmúlt hetekben az észak-atlanti szövetség megmutatta: kész cselekedni is az alapokmányában foglalt értékek - a szabadság, a demokrácia, a törvényesség, a stabilitás - érvényre juttatásáért.
Ez a háború Solana szerint Európa két felfogása közti konfliktus volt: Milosevics a nacionalizmus, az idegengyűlölet, az etnikailag tiszta állam, a NATO a pluralizmus, a demokrácia, az egyenlőség alapértékei érdekében lépett fel.
Solana külön méltatta a szövetség három legújabb tagjának szerepét, a magyar őrző-védő egység leendő feladatának fontosságát, és hangot adott annak a meggyőződésének, hogy új fejezet kezdődött a NATO és Oroszország viszonyában is.
Solana azt javasolta, hogy a balkáni újjáépítési központ Magyarországon legyen.
A főtitkár méltatta az EU-nak a diplomáciában, a délkelet-európai térség politikai és főleg gazdasági újjáépítésében eddig és ezután betöltenő szerepét.
Solana kifejtette, hogy a béke helyreállítása és a biztonság garantálása után most a válság átfogó megoldása kerül napirendre, amiben kiemelkedő jelentősége lesz a gazdasági talprállításnak. A szövetség főtitkára ezzel kapcsolatban aláhúzta: Milosevics elnök a múlt embere, akinek nem lehet helye a XXI. század Európájában.
A főtitkár azzal fejezte be előadását, hogy a NATO a maga folytatódó bővülésével, a békepartnerség erősítésével hozzájárul Európa egységesüléséhez, a választóvonalak lebontásához.

(MTI)