A milíciák fenyegetései elől tömegesen menekülnek a kelet-timoriak

Kelet-timoriak százai keltek útra pénteken, hogy a hétfői népszavazás előtt elhagyják otthonaikat. A tartomány szélesebb autonómiáját vagy függetlenségét eredményező népszavazás előtti kampányt ugyanis a függetlenséget ellenzők és az azért küzdők erőszakos és véres összecsapásai jellemezik, ami hétfőtől még hevesebb harcokba csaphat át. Eközben Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Obucsi Keidzo japán és John Howard ausztrál miniszterelnök is felszólította az indonéz vezetést, hogy biztosítsa népszavazás békés lebonyolításának katonai és rendőri feltételeit.

Csütörtökön újabb áldozatokat követelt a két tábor közötti harc, s ez éppen elég volt ahhoz, hogy a választópolgárok nagy része úgy érezze betelt a pohár. A függetlenséget ellenző milíciák házaik felégetésével fenyegetik a függetlenség-párti falvakat. A népszavazás eredménye további összetűzésekre adhat okot, s mivel a lakosok többsége már amúgy is retteg a felfegyverkezett milíciáktól, így a tartomány dzsungelébe vagy a közeli hegyekben keresnek maguknak menedéket.

Feszült a hangulat a fővárosban Diliben is, ahol a katonák járőrözésével próbálják a rendet fenntartani.

Az ENSZ is a milíciák fenyegető fellépésében látja a fejetlenség okát. Az Amnesty International emberi jogi szervezet szerint a hétfői népszavazás - az ENSZ jelenlétének ellenére - nem lesz tiszta és szabad, mivel a megfélemlített lakosok közül nem mindenki fogja vállalni a voksoláson való részvételt.

A függetlenség-pártiak vezére Jose Alexandre Gusmao - akit csak Xanana néven ismernek, és akit házi őrizetben tartanak - az egyik ausztráliai rádiónak kifejtette, hogy az erőszak további terjedését csak felfegyverkezett békefenntartók állíthatnák meg, ugyanis az indonéz kormány már bebizonyította, hogy állításával ellentétesen nem akarja megfékezni az erőszakhullámot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken szavaz arról, hogy növellje-e jelenlétét a népszavazás után a volt portugál tartományban.
A szervezet kelet-timori missziójának keretében jelenleg 280 békefenntartó tevékenykedik a területen, ez a létszám közel a duplájára emelkedhetne, ha a szervezet igennel szavazna. Egyelőre úgy tűnik, hogy a misszió november 30-ig fogja a terület biztonságára vigyázni.

Az erőszakot a külföldi vezetők is elítélik, sőt néhányan személyes üzenetükben kérik az indonéz kormányt keményebb lépések megtételére.

A japán kormányfő Jusuf Habibie elnökhöz írt levelet, melyben kiemeli: a jakartai kormány felelőssége, hogy fenntartsa a biztonságot Kelet-Timoron a függetlenségről rendezendő népszavazás előtt és után egyaránt.

Az ausztrál miniszterelnök kapcsolatba kíván lépni Habibie elnökkel, hogy felhívja figyelmét a "békés szavazás fontosságára".

Az ENSZ pénteken közvetlenül az indonéz rendőrséget bírálta amiatt, hogy nem tudta megelőzni a csütörtöki kelet-timori véres összetűzést.
Kofi Annan, a világszervezet főtitkára kijelentette: "egyre nyilvánvalóbb, hogy a milíciák meg akarják zavarni a konzultációs folyamatot, de az ENSZ nem hagyja megfélemlíteni magát".

Ian Martin, a kelet-timori ENSZ-képviselet (UNAMET) vezetője úgy vélekedett: "amit láttunk, abból az derült ki, hogy a felfegyverzett rendőrök képtelenek voltak megakadályozni az erőszakcselekményeket, amelyeket a fegyveres milíciák az orruk előtt követtek el".

Ali Alatas indonéz külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a rendőrség be fog vezetni "néhány megszorító intézkedést" a volt portugál gyarmaton. A külügyminiszter hozzátette: Indonézia hozzájárult, hogy tanácsadói minőségben ENSZ-rendőrök érkezzenek Kelet-Timorra, és ahhoz is, hogy létszámuk növekedjen a népszavazás után. Mandátumuk azonban nem változhat, így "nem lesznek békefenntartók" Kelet-Timoron.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(1999.06.18.)