Amerika módosítaná az orosz-amerikai rakétaelhárító rakétarendszerekről szóló szerződést

Amerikai kormányzati közlés szerint Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában egy tervet közölt, amely szerint az Egyesült Államok mintegy száz "rakétaelfogó rakétát" telepítene Alaszka területére, az esetleges iráni, iraki vagy észak-koreai rakétafenyegetés kivédése érdekében. Az elgondolás megvalósításához azonban módosítani kellene az Amerika és Oroszország között érvényben levő ABM-szerződést, amely tiltja, hogy a két hatalom saját teljes területét rakétavédelmi rendszerrel oltalmazza a másik fél esetleges támadásától.

Az 1972-ben a Szovjetunióval megkötött ABM-szerződés logikája, a "kölcsönösen biztosított elpusztítás" elve a hidegháborúban fontos elrettentő szempont volt a termonukleáris háború kezdeményezése ellen, hiszen a támadó fél sem lett volna védve a megtámadott fél nukleáris ellencsapásától.

A kétpólusú szembenállás megszűntével a helyzet annyiban is fokozatosan módosult, hogy Amerika immár nem annyira Oroszország felől, hanem a Washingtonban "bűnöző rezsimként" számon tartott, jelentős hadiipari fejlesztést megvalósító, radikális államoktól érzi magát potenciális fenyegetettségben.

Az alaszkai védelmi rendszer kiépítése a Csendes-óceán irányából esetleg érkező rakéták időben történő semlegesítését tenné lehetővé amerikai remények szerint. Talbott egyes értesülések szerint arra is utalt Moszkvában, hogy Oroszország számára szintén bizonyos védelmet jelenthetne az alaszkai telepítésű rendszer.

Az ABM-szerződés mindkét fél számára csak egyetlen, konkrétan meghatározott és szűken behatárolt terület "interkontinentális rakéták elleni rakétavédelmét" engedi. Az oroszok Moszkvát és környékét, az amerikaiak észak-dakotai stratégiai létesítményeiket választották ki, mint különleges védettséget érdemlő területet.

Az Alaszkára vonatkozó elképzelések mindenképpen feltételezik az ABM-szerződés módosítását. Amerikai részről azonban úgy vélik, nem kell alapjaiban felforgatni a szerződéses rezsimet, elég csupán viszonylag kisebb módosításokat eszközölni.
Mint James Rubin washingtoni külügyi szóvivő szerdán fogalmazott, az ABM-szerződést az Egyesült Államok továbbra is "a stratégiai stabilitás sarokkövének" tekinti.

Az egyik kérdés az, hogy sikerül-e az oroszok egyetértését megnyerni. A másik, hogy mikorra dolgozható ki a megbízható rakétavédelmi rendszer technológiája, kiterjedtebb védett térségek vonatkozásában.
Clinton elnök idén januárban az elkövetkező hat évre 6,6 milliárd dollárt ígért az ezt szolgáló kutatásokra.

(MTI)

Korábban:

(1999.07.28.)