Clinton azzal érvelt, hogy a terv - amelyet a kongresszusban többségben lévő republikánusok dolgoztak ki - visszatérést jelentene a múltbeli, kudarcot hozó gazdaságpolitikához, miközben az ország most "jó irányba halad", s hat és fél éve tartó elnöksége óta az Egyesült Államokban példa nélküli fellendülés zajlik.
Egyébként éppen ez a fellendülés áll a mostani vita hátterében. A kérdés az, hogy mire költsék ezt az óriási összeget? A republikánusok az adócsökkentéseknek adnának elsőbbséget (ez magyarázza a kongresszus által augusztus elején megszavazott 792 milliárdos tervet), míg Clinton csak 250 milliárdot akarna erre fordítani, s a többlet túlnyomó részét a jövő "megalapozására", azaz a szövetségi nyugdíjalap és az egészségbiztosítás finanszírozására, a hatalmas államadósság törlesztésére és az oktatási programok erősítésére fordítaná.
Mivel a republikánusoknak sem a képviselőházban, sem a szenátusban nincs meg az elnöki vétó érvénytelenítéséhez szükséges kétharmados többségük, Clinton döntése után egyelőre lemondtak tervükről - de nyilvánvalóvá tették, hogy az adócsökkentések témáját a jövő évi elnökválasztási hadjárat egyik fő kérdésévé akarják tenni.
Ami viszont a közeljövőt illeti, most az adócsökkentések helyett a jövő évi költségvetés vitája kerül majd a politikai viták középpontjába: a dokumentum legfőbb fejezeteit még mindig nem
fogadták el, holott az idei költségvetési év szeptember végén befejeződik.
Mindenesetre Trent Lott, a szenátusi republikánus többség vezetője csütörtökön kizárta azt a lehetőséget, hogy a költségvetési vita esetleges elhúzódása a szövetségi kormány megbénításához vezessen, úgy, mint 1996-ban, amikor be kellett zárni több szövetségi hivatalt.
A republikánusok nyilván nem felejtették el, hogy annak idején hajthatatlanságuk miatt Clintonnak sikerült ellenük fordítani a közvéleményt, s ez azután szerepet játszott az elnök újraválasztásában.
(MTI)
Ajánló:
Információk, angolul.