Groznij peremkerületeiben több olajtározó is kigyulladt a rakétacsapások nyomán, a csecsen főváros felett sűrű fekete füst gomolygott péntek este.
Az orosz parancsnokság nem is titkolja, hogy az olajfinomítók és -tározók megsemmisítésével a csecsen fegyveres osztagok mozgékonyságát kívánja a minimálisra csökkenteni.
Az orosz felderítés adatai szerint a vahabita osztagokhoz egyre több zsoldos csatlakozik, az utóbbi napokban 400 fegyveres érkezett Groznijba.
A csecsen-dagesztáni határon ugyanakkor az orosz egységek az összes hadászati fontosságú magaslaton kiépítették állásaikat, hogy megakadályozzák a szélsőséges fegyveresek újabb betöréseit. A határkörzetben az orosz légierő és tüzérség szombat reggel is folytatta a csecsen célpontok elleni támadásokat. Csecsen fegyveresek orosz ellenőrzőposztokat vettek tűz alá gépfegyverekből az éjszaka, de az összetűzéseknek nem voltak áldozatai.
Az Izvesztyija szerint a Groznij és más csecsen célpontok elleni, módszeressé vált légicsapások egyértelműen arra utalnak, hogy az orosz hadsereg a NATO jugoszláviai támadásait utánozza. Az orosz vadászbombázók szabadon, kis magasságból csaphatnak le célpontjaikra, s még a nagy erőkkel őrzött csecsen elnöki palota körzetében sem fogadja őket légvédelmi tűz.
A légierő megrongálta Groznij repülőterét, megsemmisítette az egyetlen csecsen lokátorállomást, továbbá több mobiltelefon-adótornyot és műholdas hírközlési berendezést, s sorra veszi az olajipari létesítményeket is, amelyek Sámil Bászájev és Hattab hadurak ellenőrzése alatt állnak.
A lap szerint a jugoszláviai NATO-fogásokat sokkal könnyebb alkalmazni Csecsenföldön, hiszen egyrészt kisebb területről van szó, másrészt a szakadár köztársaságnak gyakorlatilag nincs igazi légvédelme. A légiakciók várhatóan még egy hétig tartanak, s ezt követően már nincs akadálya a rohamosztagok bevetésének, de csak akkor, ha nem lesznek újabb házrobbantások Oroszországban - vélte az orosz lap.
A Kommerszant Daily elemzése szerint a légitámadások célja a terroristákat finanszírozó csecsen gazdaság romba döntése. Az orosz gazdasági napilap szerint a csecsen olajipar már rég Sámil Bászájev kezében van, aki - kihasználva Csecsenföld "vámmentességét" - hatalmas haszonra tesz szert az üzemanyag oroszországi értékesítéséből, továbbá a kábítószer-csempészetből, s részben ebből a pénzből tartja fenn hadseregét.
(MTI)
Ajánló:
Minden, amit a Csecsen Köztársaságról tudni érdemes. (angolul)
Korábban:
(1999.09.23.)