Az orosz hírügynökség Borisz Kuznyecovra, a duma első elnökhelyettesére hivatkozva egyelőre csak annyit közölt: lehetséges, hogy az orosz képviselők pénteken megtudják: lesz-e szárazföldi hadművelet Csecsenföldön.
Csecsenföldről, az orosz bombázások elől több mint 88 ezren menekültek el Ingusföldre, ahol négy menekülttábort állítottak fel a menekülte fogadására.
Groznijban bejelentették: az orosz bombázások kezdete óta 590 ember vesztette életét, és mintegy háromezren sebesültek meg. A 420 csecsenföldi településből hatvanat érintettek a bombázások, közülük hatot teljesen leromboltak. Péntekre virradóra Groznijtól keletre ismét légitámadás volt, áldozatokról egyelőre nincs hír.
Marat Baglaj, az orosz alkotmánybíróság elnöke elmondta: jogosnak tart egy orosz szárazföldi hadműveletet Csecsenföldön, az ottani helyzetet nem lehet másképp jellemezni, mint fegyveres felkelés, és ha az Orosz Föderáció területén ilyen tör ki, jogos az erő alkalmazása. A jog a civil lakosságra vonatkozó garanciák tiszteletben tartása mellett fogadja csak el az ilyen akciókat - mondta.
Az orosz védelmi minisztérium álláspontja szerint Sámil Bászájev kinevezése a csecsen keleti front parancsnokává nem mást jelent, mint azt, hogy a grozniji hivatalos hatalom bűnözőket vesz pártfogásába.
(MTI)
Ajánló:
Minden, amit csecsenföldről tudni érdemes. (angolul)
Korábban:
(1999. 09. 29.)