13 évi szociáldemokrata-néppárti nagykoalíciós kormányzásnak lehet vége az ausztriai választások ere

Az előzetes felmérések azt mutatják: a vasárnapi ausztriai parlamenti választások után a jobboldali Szabadságpárt megelőzheti a kereszténydemokrata Néppártot. Ezzel 13 évi szociáldemokrata-néppárti nagykoalíciós kormányzásnak lehet vége.

Részeredmények szerint Ausztriában Jörg Haider jobboldali Szabadságpártja megelőzte a koalíciós Néppártot a vasárnapi választásokon, bár az osztrák televíziónak ez a 17.00 órakor, a szavazóhelyiségek bezárásakor kiadott becslése csak a szavazatok 30 százalékán nyugszik, és még szinte percenként ingadozik.

A televízió becslése szerint az Osztrák Szociáldemokrata Párt 32,8 százalékra számíthat, ez 5,3 százalékkal kevesebb, mint 1995-ben, 8 mandátum elvesztését jelenti.
Az Osztrák Néppárt 27,8 százalékot remélhet, ami 0,5 százalékkal több mint az előző választásokon, és eggyel több képviselőt küldhet a parlamentbe, mint mostanáig.
Az Osztrák Szabadságpárt 28,4 százalékot kaphat, ez 6,5 százalékos javulást - és 14 mandátummal többet jelent az előző váélasztásokhoz képest.
A Zöldek 6,6 százalékra s ezzel az eddiginél 3 mandátummal többre számíthatnak, a Liberális Fórum pedig 2,7 százalékos részeredményével valószínűleg a 4 százalékos határ miatt nem jut be a parlamentbe.

Ausztriában vasárnap reggel 7 órakor kinyitott a legtöbb választási helyiség, és megkezdődtek a parlamenti választások. Az urnákat 17 órakor zárják le, és az előzetes végeredményt 19.30-kor teszik közzé.

A választások tétje, hogy a jobboldali Szabadságpárt megelőzi-e a kereszténydemokrata Néppártot. Amennyiben a Szabadságpártnak sikerül a második helyre kerülnie - a felmérések ezt jelzik -, az összesen 30 évi, most egyhuzamban 13 évi szociáldemokrata-néppárti nagykoalíciós kormányzásnak vethet véget.

Összesen kilenc párt indult a választásokon: országosan indult az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), amely előre láthatólag veszít szavazataiból, de a legerősebb párt marad; az Osztrák Néppárt (ÖVP), amely vesztett népszerűségéből, és most versenyt fut a második helyért a hívei számát jelentősen növelő Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ); a Zöldek, akik várhatóan bejutnak a parlamentbe és a Liberális Fórum (LIF), amelyről nem látni előre, hogy bejut-e.
Indul Richard Lugner építőmester frissen alakult pártja is, valamint az Osztrák Kommunista Párt.
Két kisebb párt nem indult országosan: az egyik Burgenlandban nem állított jelölteket, a másik csak három tartományban tudott listát állítani.

Összesen 5 838 320 választópolgár - mintegy 2,7 millió férfi és 3,1 millió nő - adhatja le voksát, mindazok, akik 1998. december 31-ig betöltötték 18. életévüket.
A szakértők 80 százalék körüli részvételre számítanak.
388 270 választó - köztük külföldön élők - lakóhelyétől távol szavaz. Az általuk beküldött szavazatokat csak október 11-én tudják összeszámlálni, és voksuk egyedül Bécsben akár 4 mandátum sorsát is eldöntheti.

A választóhelyiségek nyitva tartása változó: például Linzben, a pályaudvar közelében már 0 órától leadhatják szavazatukat az arra járók, Bécsben általában 7-17 óra között, a pályaudvarokon 5.30-tól, a repülőtéren pedig hajnali 2 óra óta lehet szavazni.

Ausztriában a vasárnapra kitűzött általános választások előtti kampány az utolsó napokra izgalmassá vált: Jörg Haider, akinek Osztrák Szabadságpártját a liberális sajtó "európai mércével mérve szélsőjobboldalinak" minősíti, a felmérésekben megelőzte a kisebbik koalíciós partnert, a kereszténydemokrata, középjobb Osztrák Néppártot.
Ezzel az egyhuzamban 13 éve kormányzó - az Osztrák Szociáldemokrata Pártból és a Néppártból álló - nagykoalíció kilátásai hirtelen bizonytalanná váltak.

Schüssel alkancellár (ÖVP) azt mondta, hogy pártja ellenzékbe vonul, ha a második helyről a harmadikra csúszik vissza.

Viktor Klima kancellár

Klima három esetben hajlandó távozni a politika színpandáról: ha pártja a Szabadságpárt mögött marad (ez igen valószínűtlen), ha a Néppárt valóban ellenzékbe vonul, és az újra kiírt választásokon Haider szerzi meg az első helyet, illetve ha a Néppárt mégis a második helyre kerül, és az FPÖ-vel működik együtt.
Marad viszont akkor is, ha az SPÖ az 1994-es mélypont - 34,9 százalék - alá kerül.

Haider, aki jelenleg Karintiában tartományi elöljáró, úgy érzi, eljött az ideje, és listavezető jelöltjévé a magyar érdekeltséggel is bíró Thomas Prinzhorn nagyiparost tette meg, hogy elkerülje a gazdasági szakértelem hiányának szemrehányását.
Haider a nagy összegű gyermekgondozási segélytől kezdve a (valójában nem veszélyeztetett) nyugdíjak biztosításáig mindent ígér, és egyre több választót állít a maga oldalára, noha nem tudni, hogyan valósítaná meg ígéreteit, és mi a programja azon kívül, hogy - mai ellenzéki helyzetében - kiáll azok mellett, akiknek vélt vagy valós okuk van a panaszra.

A kampány a legutóbbi fordulatig főleg belpolitikai témák körüli monoton, bár heves szócsatákban merült ki, és Haiderékon kívül egyik párt sem tudta kellően kifejteni programját. Az SPÖ még azt a hibát is elkövette az elején, hogy főleg partnerével, az ÖVP-vel szemben próbálta meghatározni önmagát.

A jelenlegi koalíció megszakítás nélkül 13, összesen pedig több mint 30 éve van hatalmon, és az osztrákok változásokat szeretnének látni, függetlenül a jó gazdasági eredményektől, EU-csatlakozástól és minden más jótól, amit ez a kormány fel tud hozni maga mellett. Gyengéit viszont minden polgár jól látja. Különösen a gazdaságban meglévő túlzott állami szerepvállalást vetik a szemére, meg azt, hogy ennek jegyében Ausztriában minden kicsit is fontos tisztségbe a kormányzó pártok emberei kerülnek.
A Format című liberális hetilap gunyorosan így foglalta össze a polgárok választási lehetőségét eheti számában: "lehet választani az éjszakai fogfájás, vagy a háromnapos gyomorrontás között: marad a mai kormány és a stagnálás, vagy jön Haider állama".

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

1999. október 2.