Olaszoknak nézték a magyar békefenntartókat Koszovóban<br/>

Ugyancsak meglepődtek a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar KFOR-egység katonái, amikor a piros-fehér-zöld nemzeti lobogó kibontásakor "Olaszok! Olaszok!" kiáltásokkal üdvözölték őket az összegyűlt helybeliek. A Reuters tudósítója riportot készített a magyar békefenntartókról, melyből kiderül, hogy a katonai vezetők elégedettek a hazánkat képviselő kéksapkásokkal.

A magyar katonák "Hungarian Contingent" ("Magyar alakulat") feliratot festettek szovjet gyártmányú járműveikre, nehogy oroszoknak nézzék őket, hiszen a Szerbiához fűződő kapcsolatuk miatt az oroszok gyűlöletesek a koszovói albán többség szemében.

Az új NATO-tagállam, Magyarország KFOR-egysége két és fél hónapja tartó szolgálati ideje alatt mindazonáltal önálló arculatot teremtett magának Koszovóban, amelyhez évszázadok óta kapcsolatok fűzik a magyarokat.

"Büszke vagyok, hogy itt lehetek századommal" - mondta a hírügynökségnek Fábián László, a 62. gépesített gyalogos zászlóalj parancsnoka. A zászlóalj támaszpontja a gazdasági gondokkal küszködő Hódmezővásárhelyen van.

Magyar katonák már jóval korábban is megjelentek Koszovóban, nevezetesen hat évszázaddal ezelőtt, amikor együtt harcoltak a szerbekkel a törökök ellen Pristina kapuinál a nevezetes rigómezei csatában, 1389-ben.

Magyarország ma azonban a másik oldalon áll, részt vesz a NATO-kötelékben, amely átvette az ellenőrzést Koszovó fölött, miután a szerb rendőrség és katonaság a Jugoszlávia elleni bombatámadásokat követő békemegállapodás alapján kivonult a tartományból. Jóllehet bebizonyosodott, hogy a szerbek ezrével végeztek ki albánokat, a magyarok szigorú semlegességre törekednek békefenntartó feladatuk teljesítésében.

A magyar alakulat Koszovóba vezénylése soha jobbkor nem jöhetett volna a magyar honvédség számára, amely demoralizáló és megnyomorító átalakuláson ment át a hidegháború és a Varsói Szerződés megszűnte után. Honvédelmi minisztériumi és NATO-források szerint 1990 óta radikálisan csökkentették a hadsereg létszámát az 1989. évi 155 700 főről (a polgári alkalmazottakat is beleértve) a jelenlegi mintegy hatvanezerre.

"A hadsereg harci szelleme alacsony, de nem kritikus" - jelentette ki Kovács József őrnagy, a magyar KFOR-egység megbízott parancsnoka, hozzátéve, hogy a NATO megbízásából végrehajtott "első igazi katonai jellegű" küldetés nagymértékben hozzájárulhat a helyzet megváltoztatásához.

A magyar kontingens egyike a legkisebb egységeknek a huszonöt ország katonáiból álló KFOR-kötelékben, mindamellett a leginkább szem előtt lévő küldetések egyikét kapta Koszovóban - a Pristina fölött emelkedő dombon épült világossárga épületben, az egykori filmstúdióban berendezkedett KFOR-parancsnokság védelmének a biztosítását.

Mivel a magyart a legnehezebben elsajátítható nyelvek közé sorolják a világon, a parancsnokságot felkeresőknek néha nehézséget okoz, hogy megértessék magukat, és csodálkozva hallják, hogy az épület előtt őrt álló katonák szinte minden más európai ember számára követhetetlen nyelven adják tovább egymásnak a parancsokat.
"Angolul kell beszélnünk, és ez némelykor nehéz, de minden tőlünk telhetőt megteszünk" - magyarázza a kapunál őrségben álló Lantos Nándor törzsőrmester.

Előfordultak esetek, amikor magas rangú orosz és francia tisztek megpróbálták semmibe venni a magyarokat, és keresztülhatolni az őrségen. A problémákat elsimították ugyan, de minden eshetőségre felkészülve egyfajta ütközőövezetet hoztak létre pótlólagos homokzsákokból az épület előtt.

A Reuters szerint a magyarok kellemes meglepetést okoztak a nagyobb szövetséges államokból jött fegyvertársaiknak azzal, hogy milyen gyorsan tudtak alkalmazkodni a számukra szokatlan és nehéz körülményekhez, illetve a NATO-n belüli új szerephez.

"Megítélésem szerint a magyarok kitűnően látják el feladatukat" - jelentette ki Ole Irgens őrnagy, a KFOR szóvivője. Hozzátette: "Jó dolog látni, hogy a Varsói Szerződés egykori tagjai is részt vesznek a békefenntartásban, mert ezzel valamelyest elterelhetik a figyelmet az oroszokról."

"A nagyhatalmak katonái közül egyesek etnikai konfliktusnak tartják a történteket, amelyben az egyik fél veszített. Fontos azonban látni azt is, hogy az 1389. évi ütközet volt az a pillanat - bár a szerbek elvesztették a csatát -, amelyben a szerb törzsek összefogtak, és létrehozták a szerb nemzetet" - jelentette ki Kiss Dezső, a magyar KFOR-egység sajtótisztje. Szerinte "fontos, hogy rendelkezzünk ezzel a történelmi tudattal, és ezért jó, hogy itt vagyunk".

Ugyanakkor más magyar katonáknak az otthoni problémák tükrében - mint amilyen a cigánykérdés vagy a kommunizmusból örökölt súlyos szegénység, amely csak lassan enyhül - ismerősnek tűnik a koszovói helyzet.

"Sok szegényt és hajléktalant, szemetet és hulladékot lehet látni az utcákon. Remélem azonban, hogy a helyzet javulni fog" - idézte a Reuters Lantos törzsőrmestert.

(MTI)

Korábban:

(1999.07.21.)