Oroszország nem kér a csecsenföldi helyzet rendezésére irányuló külföldi segítségből<br/>

Az Izvesztyija szerint az orosz vezérkar által kidolgozott tervekben percre lebontott menetrendje van a Groznij határáig történő előrenyomulásnak, illetve a csecsen főváros ostromának. Az orosz sajtó szűkszavúan számol be a csecsenföldi eseményekről, ugyanakkor a csecsen vezérkar hadműveleti vezetője szerint a szövetség jelentős technikai és emberi veszteséget könyvelhetett el az elmúlt napokban. Oroszország eközben visszautasította a csecsenföldi viszály rendezésére irányuló nemzetközi közvetítés ötletét.

Az orosz lap szerint a hadvezetés nem tárja fel kártyáit, s a frontról származó minden információt szigorúan titkosan kezel, saját belátása szerint adagolva azt a sajtónak (ezt a célt szolgálja a minap a világháborús Szovinformbüró mintájára létrehozott, s csütörtöktől már működő "oroszországi tájékoztatási központ", amelyben a fegyveres testületek sajtószolgálatai képviseltetik magukat).

Figyelemre méltó, hogy az orosz tömegtájékoztatás elég szűkszavúan számol be a csecsenföldi hadműveletekről. A csütörtöki hivatalos közlések szerint is nyugalom volt a frontokon, csak a tüzérséget és a légierőt vetették be, a szárazföldi erők nem folytattak aktív hadműveleteket.

Mumadi Szajdajev, a csecsen vezérkar hadműveleti törzsének vezetője viszont úgy nyilatkozott a grozniji tv-ben, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek az elmúlt napokban élő erőben és harci technikában is. A csecsenek három tankot, két páncélozott harcjárművet és egy rakéta-sorozatvetőt lőttek ki, s csak négy halottat, továbbá hét sebesültet vesztettek.

Az Izvesztyija szerint a hadműveletek első szakasza végéhez közeledik a Tyerek bal partjának elfoglalásával, s hamarosan megindulhat a második szakasz is. Ez utóbbinak célja - mint azt már megszellőztették az orosz lapok - a szakadár fegyveresek mind szorosabb gyűrűbe vonása, majd beszorítása a déli hegyekbe.

Csecsenföld északi harmadának elfoglalása egyszerű feladat volt: a területen korábban nem is éltek csecsenek, s azt csak azért csatolták évtizedekkel ezelőtt a köztársasághoz, hogy "fehigítsák" nemzeti összetételét.

Az Izvesztyija úgy értesült, hogy az első szakaszhoz tartozik a felső-tyereki járás elfoglalása is: e terület már a folyó jobb partján van, s csak a szunzsai hegygerinc választja el Groznijtól.
Az orosz légierő több hidat is meghagyott a körzetben, de nem kizárt, hogy a szövetségi egységek Mozdok vagy Malgobek irányából hatolnak be.

Nyilvánvaló Moszkva törekvése "két Csecsenföld" létrehozására, de kérdéses, hogyan fog majd működni a bábkormány által irányított és százezernyi menekülttel benépesített "másik köztársaság" – írta az Izvesztyija. A lap becslése szerint jövőre másfél milliárd dollárt kell elkülöníteni "a csecsenföldi terroristák megsemmisítésére" indított katonai akcióra, vagyis e háború éves szinten az egész orosz költségvetés egyhavi kiadásának megfelelő összeget emészt fel.

A nemzetközi közvetítésre vonatkozó kezdeményezés az Európai Uniótól és az Európa Tanácstól származik. Csütörtökön ugyanakkor EU-küldöttség érkezik az orosz fővárosba, egyeztetéseinek középpontjában a csecsen válság rendezése.

(MTI)

Ajánló:

Minden, amit a muszlimokról tudni érdemes. (angolul)

Korábban:

(1999.10.06.)