Nincsenek nagy meglepetések az EU bővítésével kapcsolatos jelentésben<br/>

Az Európai Unió tagországainak akaratához képest nem tartalmaz forradalmi kezdeményezéseket az a jelentés, amelyet a keleti bővítés előtti utolsó reformokat előkészítő szakértőcsoport készített. A Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő vezetésével készített jelentést hétfőn hozzák nyilvánosságra Brüsszelben.

Bár az uniós intézményekben gondosan ügyeltek arra, hogy a dokumentum tartalma ne szivárogjon ki idő előtt, a Le Soir című belga lap azt állította, hogy lényegében ismeri a jelentést, amelyet.

A keleti bővítés előkészítésével az EU jól halad, megteremtette anyagi feltételeit, illetve megalapozta a változásokat a bővítés által leginkább érintett ágazatban, a mezőgazdaságban. Az utolsó feladat, amelyet az uniónak kell elvégeznie, az intézményrendszer korszerűsítése, hogy az eredetileg hat tagállamra tervezett struktúra elbírjon 25-30 államot.

Az EU 1996-97-es kormányközi konferenciáján elvégezte az intézményes reformok többségét, és a jövő évben - legkésőbb év végi befejezéssel - hasonló tanácskozást tervez a maradék kezelésére. A tizenöt tagállam nagyobbik hányada szerint már csupán három kérdés tisztázására van szükség: hogyan álljon össze az EU végrehajtó szerve, egy-egy tagállam szavazata mekkora súllyal essék latba a közös ügyekben lefolytatott voksoláson, illetve mely területeken szüntessék meg a vétójogot.

Korábban Dehaene azt állította, hogy a vezetése alatt álló szakértői csoport hibának tartaná, ha a reformoknál csak erre a három kérdésre összpontosítanának. A volt belga kormányfő szerint az intézményrendszer tizenkét új tag felvétele után megbénul, ha most nem végzik el teljes korszerűsítését. A Le Soir szerint azonban a jelentés végül nem lép ki az említett három kérdés köréből, és nem tartalmaz radikális változtatásokat. Így például egy korábbi feltételezéssel ellentétben nincs szó arról, hogy Dehaene-ék az Európai Bizottság tagjainak számát a jelenlegi 20-ról hatra javasolják csökkenteni. A testületbe várhatóan a jövőben is minden tagország delegálhat tagot, mert a kis EU- államok nem kívánnak lemondani erről a jogukról. Növekszik viszont a javaslat szerint a bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek a szerepe a döntéshozásban.

(MTI)

Ajánló:

A bizottság honlapja az EU hivatalos nyelvein A felkészült országok akár 2003-tól az Európai Unió tagjai lehetnek(1999. október 13.)