A posztjáról két hét múlva távozó McDonald levelet írt a BT-nek, melyben a testület segítségét kéri. Szerinte az említett államok ugyanis több esetben elmulasztották a háborús bűnökkel vádolt személyek letartóztatását vagy Hágába szállítását. Esetenként nem ismerik el a törvényszék illetékességét, illetve Jugoszlávia nem engedi a bíróság embereit olyan koszovói helyszínekre, ahol feltehetően bűncselekmények történtek.
Az elnökasszony különösen sérelmezi, hogy nem történt előrehaladás azokban az esetekben, ahol a szabálysértésekre a törvényszék külön felhívta az érintett államok és a BT figyelmét.
Kiemelte a vukovári hármak esetét, amely megítélése szerint a jugoszláv állam hibájából nem fejeződött eddig be. A 260 polgári személy 1991-es meggyilkolásával vádolt Mile Mrksics, Miroslav Radics és Veszelin Sljvancsin ugyanis még mindig nincs a törvényszék őrizetében. Ezt az esetet a törvényszék már négyszer jelezte a BT-nek is, de szóvá tette Radovan Karadzsics és Ratko Mladics volt boszniai szerb politikai és katonai vezető törvénykézre adásának hiányát is. Mind Jugoszlávia, mind Horvátország, mind Bosznia-Hercegovina - és a boszniai szerb közösség külön is - adósok háborús bűnösök letartóztatásával.
McDonald emlékeztet arra, hogy a törvényszék ítéleteinek és körözéseinek végrehajtása a nemzetközi közösségtől függ, ám az utóbbi támogatása túl gyakran hiányzik. A BT-nek fel kell hívnia az érintett államok figyelmét, hogy egyetlen államnak sincs joga figyelmen kívül hagyni a nemzetközi törvények adta kötelezettségeket.
(MTI)
Ajánló:
A hágai székhelyű testület információi. (angolul)