A cikk a legrészletesebben a magyar-szlovák viszonyról szól, a második világháborúban felrobbantott esztergom-párkányi Mária Valéria híd kapcsán. Kitér a Jugoszlávia elleni légi hadjárat során lerombolt újvidéki Duna-hidak összefüggésében a délszláv problematikára és a folyó hajózhatóságának jelenlegi hiányára, az ebből fakadó áruszállítási nehézségekre, valamint rövidebben a bulgáriai Lomnál található, még a római időkből származó hídmaradványok ürügyén - a Románián és Bulgárián átvezető kereskedelmi útvonalak állapotára is.
A cikk meglehetősen elnagyolt módon rajzolja fel a történelmi hátteret. Olyan megállapítások találhatók benne, hogy a magyar törzsek 896-ban özönlötték el a szlovák területet, valamint hogy a birodalmát Bécsből irányító Ferenc József császár 1895-ben azért ajándékozta meg két alávetett népét, a magyarokat és a szlovákokat a Mária Valéria híddal, hogy azok kapcsolatot tarthassanak egymással.
A kommunizmus bukása utáni időkről egyebek közt az olvasható, hogy miközben Szlovákiában magyarellenes érzelmeket tápláltak, a budapesti kormány igényt formált nem csupán Magyarország 10,6 millió állampolgárának, hanem azon milliók sorsának a meghatározására is, akik Magyarországon kívülre kerültek az első világháborút követő európai határátrajzolások nyomán.
A lap szerint most mindkét országban mérsékeltebb pártok vannak kormányon, és így valósággá válhat a "baráti híd" újjáépítése, az Európai Unió anyagi hozzájárulása mellett. A
The New York Times szerzője azonban olyan beszámolókat idézett, hogy miközben az újjáépítési szerződés ünnepélyes aláírásakor a szlovák oldalon 1200 ember tapsolt, a magyar oldalon csak mintegy 150 gyerek és apáca lengetett zászlócskákat, erőltetett ünneplésként. A lap által megszólaltatott helyi révész szerint a szlovák oldalon azért lelkesek, mert a híd újra összekötheti őket a hazájukkal, de a magyarországiakat nem túlzottan érdekli a dolog.
(MTI)
Ajánló:
A The New York Times cikke. (angolul)
Korábban:
(1999.08.26.)