Német politikusok véleménye a 10 évvel ezelőtti eseményekről<br/>

A berlini fal leomlásának 10. évfordulója alkalmából számos mai és akkori német államférfi fejtette ki véleményét a történelmi fordulatról és az azóta eltelt időszak fejleményeiről.

"Állami szempontból nézve megteremtettük az egységes Németországot, de ha az emberek szívébe nézünk, ott még nem" – vonta le a következtetést az utóbbi 10 évről Gerhard Schröder kancellár. A német kancellár továbbra is különleges viszonynak tartja a német-francia kapcsolatot mint az európai integráció motorját, de jobban ki akarja azt egyensúlyozni a brit kapcsolattal: "A nagyon jó francia-német viszony nem jelenti azt, hogy Németországnak nem lehet nagyon jó viszonya például az Egyesült Királysággal. S ez nem terheli meg a francia-német kapcsolatot." Az új Németország szerepéről Schröder azt mondta: "Németországnak minden oka megvan a józan és mértéktartó önbizalomra, mert egészséges gazdasága van, és 50 éve jól működik a demokrácia."

Elődje, Helmut Kohl kancellár élete két legboldogabb napjának nevezte a berlini fal leomlását és a német egység helyreállítását, amiben mindig reménykedett, de nem is álmodta, hogy az ő kancellársága idején megtörténhet. Kifejtette, hogy ez az eredmény elsősorban Gorbacsovnak és peresztrojkájának köszönhető. "Nélküle és politikája nélkül semmi sem történhetett volna meg 1989 őszén" – állította Kohl. Az exkancellár szerint "a Német Szocialista Egységpárt uralmát már mélyen megrázta a magyar határ megnyitása". Kohl szerint Gorbacsovnak óriási érdeme van abban is, hogy a fal megrohamozása után nem engedett azoknak a reformellenes tanácsadóinak, akik be akarták vettetni vele az NDK-ban állomásozó szovjet csapatokat. "Máig hálás vagyok Gorbacsovnak, amiért nem ezekre az agitátorokra, hanem inkább az én érveimre hallgatott."

Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter szerint 1989 volt a század legeurópaibb éve, mert "a szabadság kapuja nemcsak a keletnémetek előtt tárult fel, hanem minden kelet-európai előtt is". Márpedig "ez az európai történelmi fejlemény új lendületet és alapot adott az európai egység eszméjének is". Genscher szerint épp ezért az európai integráció építésében nem szabad megállni az EU-val már tárgyaló és csatlakozási szándékukat már bejelentett országoknál, hanem bővíteni kell a kapcsolatokat a Szovjetunió utódállamaival is.

Hans Modrow, az NDK utolsó miniszterelnöke, ma a PDS utódpárt tagjaként európai parlamenti képviselő, máshogy emlékszik vissza a tíz évvel ezelőtti eseményekre. Szerinte november 9-én a KB ülésén Egon Krenz pártfőtitkár javaslatára szinte sebtében fogadták el az NDK-polgárok nyugatra utazásának szabaddá tételét egy rendelettel.
Az NDK egykori kormányfője ma is úgy tartja, hogy az NDK még így is fennmaradhatott volna, hiszen Kohl még ekkor is csak konföderációról beszélt, és a tüntetők is csak az NDK megújulását követelték. Csupán akkor fellegzett be az NDK-nak, amikor a Szovjetunió többé nem tudta megvédeni, és a kisebb szövetségesek is magára hagyták. Modrow elismeri, hogy a szocialista gazdaság nem bizonyult versenyképesnek a kapitalizmussal szemben, és "nagy demokráciahiány volt", de kitart amellett, hogy nem az egyesítés volt a legjobb megoldás.

(MTI)