Oroszország ellenkezései miatt nem írják ma alá az Európai Biztonsági Chartát<br/>

Süleyman Demirel török államfő megnyitó beszédével Isztambulban csütörtökön kezdetét vette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kétnapos csúcstalálkozója, amelyen 54 tagország állam- és kormányfői vesznek részt. Már rögtön a megnyitó után kiderült, hogy Oroszország ellenkezései miatt nem kerül aláírásra az Európai Biztonsági Charta. A nap legfontosabb eseményének a Clinton-Jelcin találkozó ígérkezik.

A konferencia első napjának legfontosabb eseménye az Európai Biztonsági Charta aláírása lett volna, azonban különböző egyeztetési viták miatt elhalasztották annak aláírását. Moszkva ugyanis nem akarja, hogy bármelyik EBESZ nyilatkozatban utalás legyen Csecsenföldre, mert ezt a kérdést saját belső, terrorizmus-elleni ügyének tekinti. A nyugati küldöttségek ugyanakkor olyan szövegezést szeretnének, amelyben szerepel az erő arányos alkalmazása és a polgári lakosság védelme.
A szervezet soros elnöke Knut Vollabaek kijelentette, hogy további előkészületi munkára van szükség az okmányon, kiemelve benne az EBESZ XXI. századi elveit és szerepét. Egyesek abban reménykednek, hogy a dokumentumot még a csúcstalálkozó befejezése előtt aláírják.

Az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló szerződés (CFE) módosításáról szóló megállapodás péntek reggel kerül az állam- és kormányfők elé jóváhagyásra és aláírásra.

Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A kormányfő késő délután mondja el beszédét a csúcstalálkozón.

A konferencia talán egyik legnagyobb érdeklődéssel várt találkozója Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök megbeszélése. Miközben Clinton arra készül, hogy "barátilag" figyelmeztesse orosz kollégáját a csecsen válság általa tévesnek tartott kezelése miatt, Jelcin nagy valószínűséggel konokul védelmezni fogja Oroszország álláspontját ebben az ügyben. Borisz Jelcin már csütörtök este hazautazik, így a chartát és a CFE-szerződés módosítását valószínűleg Igor Ivanov külügy- vagy Igor Szergejev védelmi miniszter írja alá.

Borisz Jelcin orosz elnök a csúcstalálkozón felszólalva kijelentette: a Nyugatnak nincs joga kritizálni az általa "terroristaellenes hadműveletnek" nevezett csecsenföldi beavatkozást.
Beszédében Jelcin kijelentette: Moszkva "sohasem lesz hajlandó tárgyalni banditákkal és gyilkosokkal". Politikai megoldást csak azután tartják megvalósíthatónak, hogy a lázadó bandákat teljesen felszámolták és a terroristákat felelősségre vonták.

"Önöknek nincs joga bírálni Oroszországot Csecsenföldért. A szabadság és az emberi jogok védelme ürügyén követelnek humanitárius beavatkozást" - méltatlankodott az első számú orosz vezető, rámutatva, hogy "ezzel összefüggésben kell szemlélni a NATO Jugoszlávia elleni agresszióját is".
Az orosz elnök meg nem nevezett szomszédos államokat vádolt csecsenföldi muzulmán gerillák kiképzésével. Kijelentette: tudják, hogy e gerillák mely országoktól kapnak támogatást és rövidesen felszólítja a szóban forgó államokat e tevékenység beszüntetésére.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Knut Vollabaek, az EBESZ soros elnöke egyaránt bírálta Oroszországot, amiért óriási, aránytalanul nagy katonai erőket vet be Csecsenföldön. Kofi Annan "erkölcstelennek, az emberiességgel ellenkezőnek" nevezte a csecsenföldi orosz bombázásokat.
Knut Vollabaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke kiemelte: "Támogatjuk Oroszország területi integritását. Elismerjük törvényes jogát, hogy felvegye a harcot a terrorizmussal, de az alkalmazott eszközöknek arányban kell lenniük a terrorista fenyegetés veszélyességével." Szerinte a megoldás csakis politikai úton érhető el, s egyúttal ismét felajánlotta az EBESZ közvetítő szerepét, amit Oroszország mindeddig elutasított.

(MTI)

Ajánló:

Az EBESZ isztanbuli értekezletéről szóló oldala. (angolul)

Korábban:

(1999.11.10.)