Megkezdődött az izraeli-szíriai béketárgyalás

Hétfőn az egyesült államokbeli Nyugat-Virginia államban, Shepherdstownban, Bill Clinton amerikai elnök személyes jelenlétében folytatódott az Izrael és Szíria között tavaly decemberben felújított béketárgyalás-sorozat.

Ehud Barak, Bill Clinton és Faruk as-Saraa

Fotó: Larry Downing
A két küldöttség vezetője - csakúgy, mint a múlt hónap közepén tartott nyitó fordulóban - Ehud Barak izraeli miniszterelnök, illetve Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter. Clinton először külön-külön tárgyal mindkettőjükkel, majd közösen folytatják az eszmecsere-sorozatot, amelynek hétfői munkanapja előreláthatólag késő estig tart - legalábbis Clinton helikopterének a Fehér Házhoz való visszaérkezését csak éjszakára tervezik.

Amerikai részről nem csupán az elnök, hanem Madeleine Albright külügyminiszter, Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint Dennis Ross közel-keleti megbízott is a helyszínen tartózkodik, és igyekszik előmozdítani a két tárgyaló fél egyetértését. Clinton az elkövetkező napokra is szabaddá tette magát arra az esetre, ha szükség lenne személyes közreműködésére - közölte Joe Lockhart fehér házi szóvivő. Vélekedése szerint a tárgyalások akár egész héten folytatódhatnak.

Albright előzetesen úgy nyilatkozott, nem biztos, hogy Shepherdstownban minden részletre kiterjedő, végleges megállapodást sikerül majd elérni. Mint Lockhart elmondta, a decemberi újrakezdéskor lényegében a további tárgyalások kereteit sikerült kijelölni, most viszont az érdemi vitapontok alapos megtárgyalása esedékes. A kibékülés alapfeltételéül szabják Damaszkuszban, hogy Izrael adja vissza az 1967-ben általa megszállt Golán-fennsíkot, izraeli részről pedig olyan garanciákat követelnek Szíriától, amelyek biztonságérzetet adnának a zsidó államnak.

Előzetes diplomáciai kiszivárogtatások szerint a szírek ragaszkodnak a megszállt terület egészének visszaadásához, miközben Izrael egyes kisebb területrészeket szeretne megtartani magának. Ugyanakkor azonban Damaszkusz hajlandó rugalmasságot tanúsítani a vízmegosztás kérdésében. A Golán ugyanis nem csupán katonai stratégiai fontosságú magaslat, hanem jelentős édesvízforrás is. Izrael ugyanakkor azt várja Damaszkusztól, hogy ne csak közvetlenül a szír állam nevében nyújtson biztonsági garanciákat, hanem vesse latba az egyes libanoni fegyveres szervezetekre gyakorolt befolyását is, hogy Izrael onnan is kapjon biztonsági garanciákat.

(MTI)

Korábban:

(1999. december 14.)