A testület elutasította a törvénnyel szemben támasztott legtöbb kifogást - mondta az alkotmánybíróság szóvivője a nemzetgyűlésben kisebbségben, a szenátusban többségben lévő jobboldal által beterjesztett kifogásokra utalva.
A foglalkoztatási miniszter neve után második Aubry-törvénynek nevezett szabályozás értelmében a húsznál több alkalmazottat foglalkoztató francia vállalatoknál a munkaidő a jövő hónaptól kötelezően heti 35 órára csökken, a többi cég pedig két év múlva vezeti be az új munkarendet.
Az alkotmánybíróság elutasította a túlórák adóztatására vonatkozó cikkelyt. Ez a költségvetést sújtja, az alkalmazottaknak kedvező, a munkaadók szempontjából közömbös. A törvény eredeti rendelkezése szerint a 35 órás hétre áttért vállalatok a túlóra díját teljes egészében a munkavállalónak, míg az át nem tértek annak tíz százalékát adóként az államkasszába fizették volna. Az alkotmánybíróság ezt a megkülönböztetést az egyenlőség elvének csorbításaként elutasította.
A kormány a túlórák ilyen adóztatásából ki akarta egészíteni a 35 órát bevezető munkaadók anyagi terhének enyhítésére szánt állami forrásokat. Az idei költségvetés 16,9 milliárd frankot tervezett költeni a többletterhek enyhítésére, ennek lett volna része a most kivont és így másutt keresendő 7 milliárd dollár.
Nem fogadta el az alkotmánybíróság a törvény "Michelin-módosításként" emlegetett előírását sem. A rendelkezés arra kényszerítette volna a tömeges elbocsátásokat tervező cégeket, hogy előzőleg kössenek megállapodást a munkaidő-csökkentésről. A nemzetgyűlés azután toldotta meg a törvényt ezzel a kiegészítéssel, hogy tavaly nyáron az egyébként jó pénzügyi helyzetnek örvendő Michelin autógumi-gyártó bejelentette 7500 állás megszüntetését. Az alkotmánybíróság viszont túlságosan elnagyoltnak ítélte meg a törvénycikket, és emlékeztetett arra, hogy a munka törvénykönyve az előírás céljait már eleve tekintetbe veszi.
(MTI)
Korábban:
(2000. január 10.)