A választásoktól a koalíciós tárgyalásokig

Az október 3-i osztrák választások után az lett a legfontosabb kérdés Ausztriában, hogy mely pártok koalíciójából születik majd meg az új kormány. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt 34, a jobboldali Szabadságpárt 27,2, az Osztrák Néppárt 26,9, a Zöldek pártja 7,1 százalékot szerzett a választásokon. A győztes szociáldemokraták a legutóbbi választásokhoz képest 5 százalékkal kevesebb voksot kaptak. Jörg Haider Szabadságpártja viszont 6 százalékkal növelte szavazatainak számát. A szélsőjobboldalinak tartott Szabadságpárt vezére a választás után kijelentette, személy szerint bármely párttal hajlandó együttműködni, s ha úgy adódik, kész a kormányzati felelősség vállalására is.

Thomas Klestil, osztrák köztársasági elnök 1999 december 9-én Viktor Klimának, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnökének adott kormányalakítási megbízást. A megbízásához hozzáfűzte: a feladat az, hogy Klima világos, biztos többségű kormányt hozzon létre, és ezzel biztosítsa a stabilitást. A választások óta közel tíz hét telt el a kormányalakítási megbízatásig, s ez a második osztrák köztársaság történetében messze a leghosszabb idő, ami a választások és a kormányalakítási megbízás között volt. Fő oka, hogy a három, nagyjából egyforma súlyú párt közül az Osztrák Szociáldemokrata Párt nem hajlandó Jörg Haider Szabadságpártjával koalíciót alkotni. A kisebb koalíciós partner, az Osztrák Néppárt pedig tartotta magát a választások előtti ígéretéhez, amely szerint ellenzékbe vonul, ha a harmadik helyre szorul.

Később Wolfgang Schüssel, a Néppárt elnöke (egyben alkancellár és külügyminiszter) bejelentette, hogy kész részt venni a kormányalakítási tárgyalásokon. Schüssel ezen közlése fordulatnak tekinthető az ausztriai kormányalakítás folyamatában. A korábbi patthelyzetet éppen Schüssel és pártja politikája okozta: a három, nagyjából hasonló súlyú nagy párt közül az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) nem hajlandó Jörg Haider Osztrák Szabadságpártjával (FPÖ) koalíciót alkotni, az Osztrák Néppárt (ÖVP) viszont eddig a politikai élet szinte minden oldaláról érkező bírálatok ellenére kitartott szándéka mellett, hogy ellenzékbe vonul. Amennyiben ezt teszi, az SPÖ kénytelen kisebbségi kormányt alakítani, ami óhatatlanul hamarosan új választásokhoz vezetne, ezeken viszont csak Haider pártja nyerhetne.

Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa, az FPÖ eddigi eltökélt ellenfele kijelentette: bár a világ megdöbbenéssel tekintene egy Haiderrel megalakuló kormányra, minden demokratikus úton születő kormányt el kell fogadni.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Jörg Haider Osztrák Szabadságpártja (FPÖ) január 25-én megkezdte a tárgyalásokat. A szabadságpárt ugyanakkor a szociáldemokratákkal is egyeztet a koalíciós elképzelésekről. Haider nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy pályázik-e a kancellári székre. Annak ellenére, hogy pártja csak második lett a tavaly őszi választásokon, most Haiderék dönthetik el, kivel és milyen feltételekkel akarnak kormányt alakítani. A szabadságpárt a néppárt mellett az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) is tárgyalni készül. Haider szerint ez egyáltalán nem mond ellent az ÖVP-vel való tárgyalásoknak, mert meg kell hallgatni a másik felet is.

Az ÖVP csak követeléseinek a teljesítése mellett hajlandó részt venni a kormányalakításban. Ezek a következőek: : a költségvetés szanálása, a hiány csökkentése öt év alatt a GDP egy százalékára; "élő demokrácia" és az úgynevezett "Proport"-nak (a tisztségek pártkönyv szerinti elosztásának) a felszámolása; Ausztria mint gazdasági helyszín vonzerejének biztosítása és a bérek magas járulékos költségeinek leszállítása; a "szabadságjogok chartája"; a generációk közötti szerződés; a nyugdíjrendszer biztosítása, és az európai integráció előnyeinek kihasználása. "Ha ehhez nincs partner, marad az ellenzék" - mondta a párt vezetője.

Klima kancellár derűlátón, Heinz Fischler, a parlament elnöke és Andreas Rudas, az SPÖ országos ügyvezetője viszont óvatosabban reagált Schüssel kijelentéseire. Fischer ebben a Haiderhez való közeledést és a néppárti-szabadságpárti koalíció esélyének növekedését látja. Arra utalt, hogy az ÖVP most előbb lemond az ellenzékbe vonulásról, aztán majd arra hivatkozik, hogy nem vezettek célra az SPÖ-vel folytatott tárgyalások, s végül szövetségre lép az FPÖ-vel, így bejuttatva Schüsselt a kancellári bársonyszékbe. Sok megfigyelő szerint Schüssel politikája ezt a fő célt szolgálja és Haider már fel is ajánlotta neki ezt a lehetőséget. Jörg Haider ezt cáfolta.

Viktor Klima osztrák kancellár január 26-án Bécsben bejelentette: nem sikerült kisebbségi kormányt alakítania. Klima ezzel visszaadta kormányalakítási megbízatását Thomas Klestil államfőnek. Hozzátette: ha az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt tárgyalásai kudarcba fulladnak, az Osztrák Szociáldemokrata Párt továbbra is kész kormányzati felelősséget vállalni.

Az SPÖ vezetői is egyre határozottabban támogatják az eddig a kormányban nemkívánatos szabadságpárttal a koalíciós egyeztetések megkezdését. A szociáldemokraták számára ugyanis Haider pártja jelenti az utolsó esélyt, hogy kormányon maradjanak, miután az eddigi koalíciós partnerükkel, a néppárttal szakítottak. Karl Schlögl szociáldemokrata belügyminiszter szerint "alaposan fontolóra kell venni az FPÖ-vel való együttműködés lehetőségét". Klima kancellár, aki eddig a leghatározottabban ellenezte a szélsőségesnek tartott szabadságpárt kormányra kerülését, már nem zárja ki a Haiderékkel való szövetséget. A legvalószínúbb azonban, hogy az SPÖ 30 évi kormányzás után ellenzékbe kényszerül. A Szabadságpárt ugyanis valószínűleg a néppárttal köt szerződést, a szociáldemokratákkal csak taktikai okokból tárgyalnak.

Jörg Haider januárban kijelentette: az Európai Unió (EU) bővítésére a következő 20 évben nem kerülhet sor. Haider ugyanis attól tart, hogy a bővítés után Ausztriát elárasztják a volt kommunista országokból érkező munkások.

Február elsején Jörg Haider és Wolfgang Schüssel bejelentették, hogy elkészült az Osztrák Szabadságpárt és az Osztrák Néppárt közös programja. A dokumentumot február másodikán Thomas Klestil szövetségi elnök elé terjesztik. Wolfgang Schüssel kijelentette, mindkét fél nyitott Klestil esetleges észrevételeire, és - mivel mindenekelőtt el akarják venni a nemzetközi aggodalom élét - az államfőtől kérték a program preambulumának összeállítását, amely a kormány alapelveit rögzíti, és túl ezen pártok feletti konszenzusra törekszenek majd. A két politikus már bevezető nyilatkozatában és aztán kérdésekre válaszolva újból elmondta: a leendő FPÖ-ÖVP kormány igenli Európát és az Európai Unió keleti bővítését is. Schüssel arra mutatott rá, hogy a bővítéshez szükség van az EU reformjaira, de a tagjelöltek - néha fájdalmas - reformjaira is. Ezekben Ausztria segít, de nem feledkezik meg saját érdekeiről.

Korábban:

(2000. január 25.) Kormányalakítási dilemma Ausztriában(1999. október 5.) Ausztriában még ebben az évben lesz kormány(1999. november 29.) Az Osztrák Néppárt tárgyal a kormányalakításról(1999. december 5.) Viktor Klima alakíthat kormányt Ausztriában(1999. december 9.) Nincs megállapodás az osztrák kormánykoalícióról(2000. január 24.) Az Osztrák Szabadságpárt a néppárttal és a szociáldemokratákkal is koalíciós tárgyalásokat folytat (2000. január 25.) Klima visszaadja kormányalakítási megbízatását(2000. január 26.) Az Osztrák Szabadságpárt szerint a csatlakozásra várakozóknak egyelőre nincs mitől tartaniuk(2000. január 31.) Az Európai Unió Ausztria kizárásával fenyegetőzik(2000. január 29.)