Az új osztrák kormányprogram a jogállamiság erősítését ígéri<br/>

Az elemzők szerint az új osztrák kormányprogram preambuluma is azt jelzi, hogy Thomas Klestil államfő nem bízik a koalícióban.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) programja előtt bevezető áll, amelyet Thomas Klestil elnök dolgozott ki, és amely megismétli: az új osztrák kormány elkötelezi magát az Európa népeinek közös örökségét alkotó szellemi és erkölcsi értékek mellett, amelyek a személyi szabadság, a politikai szabadság és a jog uralmán, azaz minden demokrácia alapkövein nyugszanak, valamint Ausztria európai jövője mellett.

A preambulum aláírásával az FPÖ és az ÖVP elnöke valójában a pluralista, demokratikus jogállam egyébként magától értetődő elvei mellett vállalt elkötelezettséget, és a bevezető éppen ezért kizárólag azt jelzi, hogy e tekintetben az államfő nem bízik meg a két politikusban.

A preambulum arra is kitér, hogy a kormány kötelezettséget vállal a náci múlttal való szembenézésre, az ezzel kapcsolatos felvilágosító munkára, valamint arra, hogy a II. világháború idején a náci Németországban kényszermunkát végzettek ügyében - az érintett cégek felelősségének figyelembevételével - lépéseket tesz a megfelelő megoldás érdekében.

A tulajdonképpeni program kiemeli: az EU bővítése erősíti Európa békéjét és stabilitását, ezért Ausztria érdekében áll, de szükség van az egyes jelöltek "integrációjának differenciált tempójára és elégséges időtartamú átmenetekre". Ausztria különösen a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása terén kíván átmeneti rendezéseket.

A belbiztonság és az Ausztriában élő külföldiek integrálása terén a program harcot hirdet az embercsempészet, a szervezett bűnözés és a kábítószerek ellen. Ezek leküzdésére kilátásba helyezi a korszerű nyomozati módszerek, köztük a lehallgatás bevezetését. A bevándorlás terén főleg a már Ausztriában élők integrációjára és a nagy lemaradásban lévő családösszevonásokra helyezi a hangsúlyt - azaz az új bevándorlást a minimumra szorítja vissza. Lehetővé teszi viszont külföldi szezonmunkások alkalmazását.

A külső biztonság kérdését a kormány az "európai biztonság szellemében" kívánja megválaszolni. Azon lesz, hogy az EU-tagállamok kölcsönös segítségnyújtási garanciája bekerüljön az EU jogállományába és Ausztria számára is érvényessé váljon. Amennyiben a francia EU-elnökség végéig ez nem érhető el, tovább vizsgálják a lehetséges biztonságpolitikai alternatívákat, köztük a NATO-tagság lehetőségét. Ausztria részt vesz az európai válságkezelés egészében, beleértve a soknemzetiségű egységek akcióit is, és hadseregét önkéntesekre állítja át.

Az FPÖ-ÖVP kormány erősíteni kívánja a demokráciát és a jogállamiságot, és az eddiginél nagyobb figyelmet szándékozik szentelni az etnikai és egyéb kisebbségeknek. Folytatni kívánja a kritikus szembenézést a náci múlttal. Gondoskodik arról, hogy a szövetségi és állami szolgálatba történő kiválasztás objektív feltételek alapján történjen - azaz az eddigivel ellentétben ne párttagkönyv szerint -, és a demokrácia erősítésére számos más intézkedést is bevezet.

A legérzékenyebb terület nyilvánvalóan a költségvetés szanálása. Bár főleg a kiadásokat akarta csökkenteni az új kormány, bevezetik a gyermekgondozási segélyt, amelyet az anya 2, az apa 1 évig vehet igénybe. Ami a bevételek növelését illeti, drágul az autópályadíj - a matrica ára megduplázódik -, az áram utáni adó megemelkedik, jelentősen drágulnak a dohányáruk és a gépkocsi-biztosítások. Ezenkívül jelentősen karcsúsítják a közalkalmazotti gárdát, és megvonják kedvezményei egy részét - például a többi alkalmazottal azonos nyugdíjrendszert vezetnek be az eddig jelentős kedvezményeket élvező közalkalmazottaknak is, amiért az illetékes szakszervezet máris heves tiltakozást jelentett be. Az ezen felül hiányzó összegeket az állami kézben lévő nagyvállalatok privatizálása útján szándékoznak előteremteni.

Jelentősen javítani kívánja a kormány Ausztria gazdasági telephelyként kínált vonásait, így egyebek között 15 milliárd schillinggel csökkentik a bérek járulékos költségeit, hogy olcsóbb legyen a munka.
Foglalkozik még a program egyebek mellett a kutatással és fejlesztéssel, amelyre a GDP jelenlegi 1,7 százaléka helyett 2002-ig 2,0, 2005-ig 2,5 százalékát kívánja fordítani.
Szerepel a programban többek között a szövetségi állam és a tartományok közötti feladatmegosztás átszervezése, a művészet és kultúra kezelése és a környezetvédelem ügye.

(MTI)

Ajánló: