Román lapok szerint a magyar hatóságok eltúlozzák a tiszai ciánszennyeződés okozta károk nagyságát<b

A szombati román lapok túlzottnak találják a magyar fél aggodalmát a Szamos és a Tisza magyarországi szakaszán történt ciánszennyezés mértékéről és következményeiről. Szerintük az "ökológiai háború" a román-magyar kapcsolatok stabilitását veszélyeztetik.

A mérsékelt hangnemű és kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő Curentul című lap szombati számában Mérgezett viták címmel ad összeállítást arról, hogy egyre nagyobb méretet ölt a vita a Szamoson és a Tiszán történt "ökológiai balesetről".
A lap idézte Margot Wallstromot, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosát, aki nagyon súlyos balesetnek minősítette a történteket. Az európai biztos mindamellett sajnálattal szólt arról, hogy ő csak február 9-én kapott először tájékoztatást a ciánszennyezésről.

''Bár Románia nem tagja az Európai Uniónak - így nem is büntethető - az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokat illetően ez a szerencsétlen baleset nem könnyíti meg a román tárgyalók dolgát, mivel közismert, hogy a környezet problémája maximális elsőbbséget élvez Nyugat-Európában'' – írja a lap.

A lap a román-magyar környezetvédelmi tárgyalások kapcsán kijelentette: annak fényében,
hogy a Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter vezette küldöttség milyen hangnemet ütött meg és milyen álláspontra helyezkedett, a román környezetvédelmi szakemberek túlzónak tartják a magyar hatóságok - Magyarországon tett - nyilatkozatait.

A lapnak nyilatkozott Ioan Gherhest, a Nagybányai Környezetvédelmi Hivatal igazgatója, aki szerint a Szamos, a Tisza és a Lápos folyó romániai szakaszán sem tapasztaltak nagy méretű halpusztulást.

A magát Erdély lapjaként hirdető Transilvania Jurnal budapesti különtudósítójának riportját közli szombati számában. A tudósító szerint a magyar sajtó és valamennyi tömegtájékoztató eszköz az elmúlt napokban "az azonnal ökológiai katasztrófa híresztelésével táplálta a közvéleményt". Valódi tömegpszichózis alakult ki, s ezzel egy időben szigorú tilalmakat vezettek be a Tisza mentén.

"Minden túlzónak és túldimenzionáltnak látszott. Konkrét következményeket nem lehetett tapasztalni, és nem közöltek adatokat a bekövetkezett kárról... A vészhelyzet kialakításának nyilvánvaló kereskedelmi okai voltak: a szénsavas üdítők gyártói, az ásványvizek és a palackozott ivóvizek forgalmazói jelentős bevételekhez jutottak" - írta a lap.

A Transilvania Jurnal szerint "a helyzet jelenleg meglehetősen feszültnek látszik, és ezt jól kihasználja a magyar diplomácia akkor, amikor az eddigi leghosszabb ideje tartó magyar vasutassztrájk fennakadásokat és jelentős károkat okoz a román vasutaknak. A kölcsönös károk, azok lehetséges következményei fenyegethetik a román-magyar kétoldalú kapcsolatokat".

A lap kitért arra is, hogy amíg a román sajtó az első pillanattól kezdve pontosan beszámolt a szennyezés okáról, a magyar sajtó sokáig arról írt, hogy: "ismeretlen eredetű szennyezés érkezik a Szamoson Romániából".

A Nagybányai Aurul társaság zazari derítőjének gátja január 30-án éjszaka szakadt át. Az első hírt a történtekről január 31-én adta a Mediafax hírügynökség. A román sajtó napokig semmit sem írt a balesetről. A Transilvania Jurnal február 2-án közölte a Mediafax hírét, majd egy nappal később lezárta a témát azzal, hogy "a ciánszennyezés jelensége csökken". Egyes központi román lapok mind a mai napig nem tartották hírnek a súlyos környezetszennyezést.

(MTI)

Korábban:

(2000.02.12.)