Hevesen támadják az orosz csapatok a hegyekbe menekült csecsen gerillákat<br/>

Az orosz hadsereg helikopteren több ejtőernyős egységet dobott le a Csecsenföld déli részén elterülő hegyekbe, hogy támadást indítsanak a térségbe húzódott körülbelül 8000 függetlenségi harcos ellen. A szövetségi csapatok ezután 4,5 kilométerre hordó páncéltörő ágyúkkal támadtak. A csecseneknek állítólag nem volt megfelelő erejű fegyverük az ellentámadáshoz, ezért vissza kellett vonulniuk.

Az orosz vezérkar arról adott tájékoztatást, hogy ejtőernyős alakulatokat dobtak ki csecsen falvakhoz közel eső öt különböző övezetben. A hegyekbe menekült gerillákat páncéltörtőkkel támadták. Az oroszok állítólag délről észak felé szorítják a csecseneket. A hegyszorosok északi kijáratait ugyanakkor az orosz csapatok már napok óta ellenőrzésük alatt tartják.
A kaukázusi orosz főparancsnokság hadijelentése szerint a hegyekben mintegy 8 ezer felkelő rejtőzködik. Az orosz haderő katonái a vegyenói völgyek és az Argun folyó mentén megszállták az összes stratégiai magaslatot. A légierő harci repülőgépei az elmúlt két napban több mint 70 bevetésben támadták az említett két völgyet.

A völgy néhány településén az orosz tisztek tárgyalásokat kezdtek a falu véneivel és a csecsen rendőrökkel. Az orosz parancsnokság azt követeli, hogy a függetlenségi harcosok hagyják el a falvakat, cserébe a támadások leállítását ígérik. A fennsík számos csecsen helysége "felszabadult" már ily módon a hadjárat kezdetén, októberben és novemberben.

Egy csecsen operatőr felvételei a harcokban feldúlt, elpusztított falvakról tanúskodtak. Az épületek zöme erősen megrongálódott vagy a földdel vált egyenlővé.
"Az orosz katonák nagyon agresszívak, valóságos hajtóvadászatot folytatnak a férfiak után, akiket módszeresen fognak el" - mondta egy szemtanú.

A harci övezetet még mindig teljes zárlat alatt tartják, csak a nők és gyerekek kapnak engedélyt arra, hogy áthaladjanak az orosz torlaszokon.

Groznijban az orosz rendőrök eközben folytatják a szétszórt lázadók felkutatását, akik helyenként még mindig ellenállást tanúsítanak.

A szakadárok vezetői továbbra is azt vallják, hogy a háború még nem ért véget. Aszlan Maszhadov csecsen elnök, aki előző nap általános partizánháborút hirdetett az oroszok ellen, most a "szabályos háború folytatása" mellett foglalt állást, vagyis elvetette a merényletek lehetőségét.

Az orosz fővárosban Jurij Luzskov, Moszkva népszerű polgármestere a csecsenföldi háború lehető leggyorsabb befejezését követelte, jóllehet a harcok folytatását az oroszok 73 százaléka támogatja.
Luzskov egy úgynevezett egészségügyi vesztegzár létrehozását javasolta Csecsenföld körül, azzal szigetelve el a függetlenségi harcosokat.

Eközben GeorgeRobertson NATO-főtitkár megértését hangoztatta Moszkva csecsenföldi hadjárata iránt a Der Spiegel című hírmagazinnak. Azonban azt is kijelentette: a NATO már elítélte az oroszok által a kaukázusi köztársaságban aránytalanul alkalmazott erőszakot, valamint a menekültekkel szembeni orosz bánásmódot és a szomszédos országokra nehezedő háborús veszélyt.

A főtitkár szerint a NATO meg tudja érteni, mi indította Oroszországot a csecsenföldi beavatkozásra. Moszkva ugyanis aggódik amiatt, hogy a felkelés átterjed Dagesztánra, növekszik a terrorizmus, és összeköttetés alakulhat ki az egyes városi terrorcsoportok között Oroszországban. A csecsen partizánok között minden kétséget kizáróan vannak terroristák – közölte a szövetség első embere .
Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy az oroszok hozzá fognak látni a politikai megoldás kereséséhez.

Csecsenföldön nyomtalanul eltűnt a Libération című francia napilap kiküldött tudósítója. A szerkesztőség attól tart, hogy az újságírónőt letartóztatták. Anne Nivat tudósító utoljára február 7-én hívta fel az újság párizsi szerkesztőségét a Groznijtól délre fekvő Novi-Atagiból. Három nappal később üzenetet juttatott el a Libération moszkvai irodájához, amelyben közölte: az orosz titkosszolgálat (FSZB) átkutatta a házat, amelyben megszállt, letartóztatták szállásadóját, lefoglalták minden anyagát, és elkobozták műholdas telefonját is.

Az újságíró körüli hallgatás annál nyugtalanítóbb, hogy január 16-án az oroszok letartóztatták Andrej Babickijt, a Szabad Európa rádió csecsenföldi tudósítóját. Később - moszkvai állítás szerint - hozzájárulásával "kicserélték" csecsen fogságba esett orosz katonákra. Az orosz újságíró azóta nem beszélt közvetlenül sem a családjával, sem a munkatársaival, csak videofelvételen keresztül.

(MTI)

Korábban:

(2000.02.10.)