Az orosz erők kivonták Csecsenföldről az első katonai egységeket<br/>

Csecsenföld hegyvidékén a hét végén is változatlan hevességgel folytatódtak az összetűzések, elsősorban az agruni szorosnál, az úgynevezett Farkaskapunál, amelynek magaslatai még csecsen kézen vannak. Közben az orosz erők kivonták Csecsenföldről az első katonai egységeket.

Vasárnap csecsen források is elismerték, hogy Duba-jürt körzete orosz ellenőrzés alá került. A szövetségi erők közlése szerint elfoglalták Bakin-Hutort és körbezárták Szenoj és Uskaloj falvakat, az elmúlt 24 órában megsemmisítettek egy nagy hadianyagraktárat, négy tűzfészket és negyven muszlim lázadót öltek meg.

A hegyekben megindult olvadás megnehezíti a harci technika alkalmazását, jelenleg csak a lánctalpas járművek vethetők be. Az orosz hadvezetés azt a taktikát alkalmazza, hogy kisebb deszantegységeket tesznek ki a helikopterek a magaslatokra, és a harcfelderítés nyomán a tüzérség semmisíti meg a csecsen célpontokat.

Csecsenföldről a hét végén kivonták az első katonai egységeket: a 247. számú ejtőernyős ezred és a 13. számú gépesített lövész dandár egyik páncélos zászlóalja hagyta el a köztársaságot, és tért vissza eredeti állomáshelyére.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa eközben közölte: nem maradhatnak büntetlenül a csecsenföldi hadviselést vezénylő orosz katonai vezetők. A párizsi Le Journal du Dimanche-nak nyilatkozó Mary Robinson, akit a moszkvai külügyminisztérium szombaton oroszellenességgel vádolt korábbi hasonló véleményéért, megismételte, hogy "dokumentumokkal alátámasztott" értesülések szólnak a csecsen polgári lakosság által elszenvedett orosz atrocitásokról, kivégzésekről, kínzásokról, nemi erőszakról.
Nem vonta kétségbe ugyanakkor, hogy a csecsen lázadók is vétkesek erőszakos cselekményekben, s azt sem, hogy az oroszoknak jogában áll harcolni a terrorizmus ellen.

(MTI)

Korábban:

(2000. február 18.)