Ökológiai katasztrófa fenyegeti Csecsenföldet<br/>

A hónapokig tartó orosz bombázás után Csecsenföldön semmi sem olyan többé, mint volt: mindenfelé romok hevernek, és az emberek lassanként rádöbbennek, hogy nemcsak házaikat és egzisztenciájukat rombolták le a háborúban, hanem környezetüket is.

Két centiméter vastag olajréteg borítja a Tyerek-folyót. A hó sokfelé nem fehér, hanem fekete - írja az AP a csecsenföldi ökológiai katasztrófáról szóló riportjában. Már az első, 1994-96-os orosz-csecsen háború után is jelentősek voltak a környezeti károk Csecsenföldön, most viszont már ökológiai katasztrófáról beszélnek az emberek.

Főleg az olajfinomítók bombázása járult hozzá a természet lerombolásához. A háború következményei ezúttal is Groznij romvárosban a legnyilvánvalóbbak. A kaukázusi köztársaság fővárosát övező olajfinomítók fölött még mindig sűrű füstfelhők gomolyognak. Több mint kétmillió tonna olaj szivárgott a csecsen földbe az elmúlt hónapok során az orosz légierő környezetvédelmi kérdésekért felelős illetékese, Borisz Alekszejev szerint.

A szakadatlan bombázást túlélő emberek most az ökológiai veszélyektől tartanak: főleg az olajjal szennyezett ivóvíz jelent problémát. Gyakran azonban elég egy mély lélegzetet venni, hogy az ember ne csak lássa, hanem érezze is az ökológiai rombolást. "Amikor reggelenként felébredünk és egy mélyet lélegzünk, azonnal köhögés tör ránk" - idéz az AP egy Aszja Aszimova nevű helyi lakost.

A városokban és falvakban mindenfelé hulladék tornyosul. Élő fát alig látni, mivel a téli hidegben az emberek kivágták őket tüzelőnek. A fák helyett ezekben a hetekben a szeméthalmok nőnek, és a fertőzésveszélyt fokozzák a szanaszét heverő állattetemek. Helyi lakosok szerint az orvlövészek gyakran merő kedvtelésből lőttek le kutyákat, macskákat, juhokat.

A természet még ki sem heverte az első csecsenföldi háború okozta károkat, amikor a második csecsenföldi háború ökológiai katasztrófává változtatta az 1994-96 között okozott környezeti ártalmakat.
Az olajszennyezés már öt éve is a szakadár köztársaság egyik legsúlyosabb környezeti problémája volt. Hevenyészett finomítók százai nőttek ki a földből, ám a háború után nem volt idő a környezetvédelmi szabványok betartatására.
Az olajszennyezés nyomai mindenütt szemmel láthatók, leginkább a Tyereken, amely határfolyó Csecsenföld és a szomszédos Dagesztán köztársaság között. Szemmel semmi sem látható viszont egy másik ökológiai méregből, amelyre Alekszej Jablokov környezetvédelmi szakértő hívta fel az AP figyelmét: Groznij térségének bombázása közben találat ért radioaktív hulladék tárolására szolgáló lerakóhelyeket is, ami valószínűleg veszélyes sugárzást szabadított fel.

Ebből az ingusföldi táborokban meghúzódó csecsen menekültek mit sem vesznek észre. Nekik az első háborúban szerzett tapasztalatok is elegendőek ahhoz, hogy beletörődve állapítsák meg: a természeti környezet súlyos károkat szenvedett az elmúlt fél év alatt. Az egyik menekülte elmondta az AP-nek: "félünk hazatérni, mert ott garantáltan elhullunk, mint a legyek".

(MTI)

Korábban:

(2000. február 20.)