Az Európai Bizottságtól kért segítséget az EU-szankciók feloldására az osztrák államfő

Thomas Klestil osztrák köztársasági elnök szerdán Brüsszelben arra kérte az Európai Unió (EU) végrehajtó szervét, a bizottságot, hogy intenzív párbeszéd útján segítsen felülkerekedni az EU 14 tagja által Ausztriával szemben hozott szankciók okozta nehéz helyzeten.

Az osztrák elnök előbb négyszemközt tárgyalt Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, majd több mint egyórás megbeszélést tartott az egész bizottsággal. A megbeszélés a közelgő lisszaboni EU-csúcsértekezlet előkészítési folyamatába illeszkedik, de a legnagyobb figyelem mindkét fél és a sajtó részéről is Ausztriának a szankciók bevezetése után az Unióban játszott szerepére irányult.

"Arra akarom kérni az EU intézményeit és a nemzetközi sajtót, adjanak esélyt Ausztriának, hogy megmutathassa, mit csinál, milyen tagja az EU-nak, mert a jelenlegi helyzet mindkét félnek kellemetlen. Azt szeretném, ha konstruktívan és közösen dolgoznánk a mostani helyzet leküzdésén" – közölte a találkozó után az osztrák elnök.

Klestil csak egészen burkoltan bírálta a 14 ország fellépését az osztrák kormányalakítás ügyében, de világosan érzékeltette, hogy különbséget tesz a 14 kormány és a bizottság magatartása között.

Véleménye szerint az EU-országok "politikai, érzelmi töltésű döntést hoztak" Ausztriával szemben, de függetlenül az elhatározott szankciók törvényességétől, Ausztriát is meg kellett volna kérdezni, még a lépések megtétele előtt. Mindazonáltal az Európai Bizottság magatartását korrektnek nevezte.

Megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az EU szankciói éppen a kívánttal ellentétes hatást érik-e el Ausztriában, de a belga külügyminiszternek szánt oldalvágásként annyit megjegyzett, hogy az olyan felhívások, miszerint az emberek idén ne menjenek Ausztriába síelni, bizonyára ellenkező hatást váltanak ki.

Klestil határozottan kijelentette: az osztrák kormány összetétele nem lesz negatív kihatással az unió bővítésére. Ausztriának a bővítés különös érdeke, és a kormány megalakulásakor hitet tett az EU és annak bővítése mellett – tette hozzá.

Romano Prodi megerősítette, hogy a bizottság elfogadta a 14 ország állásfoglalását, és ez világos üzenet kell, hogy legyen nemcsak Ausztriának, hanem egész Európának. Az EB elnöke szerint a bizottság az alapító római szerződés őreként működik, és "mi a tények alapján ítéljük meg Ausztriát", vagyis annak alapján, hogy miként tartja magát az demokratikus és humanista közös értékekhez.

Hozzátette, ha az EU-nak egy tagja bajban van, az egész EU bajban van. Kikerülte a választ arra a kérdésre, hogy mennyi idő után ad ki valamiféle bizonyítványt a bizottság az új osztrák kormány magatartásáról. Ehelyett inkább azt emelte ki, hogy a bizottság a szerződésben lefektetett alapelvek állandó éber őre minden tag és jelölt vonatkozásában.

Prodi még mindig a bővítést tartja a jelenlegi bizottság fő feladatának, és szerinte sem az osztrák kormány, sem más tényezők miatt nem lassítják a folyamatot.

(MTI)

Ajánló:

Az Európai Bizottság elnökének oldala. (angolul)

Korábban:

Az osztrák kormányalakításról és visszahngjáról.