Az orosz választási törvény a nehezen elérhető északi területeken, a sarkkutató állomásokon, egyes támaszpontokon, hajókon, illetve külföldön biztosít lehetőséget a voksok előzetes leadására. Becslések szerint ezzel a joggal a csaknem 108 millió választásra jogosult állampolgár közül alig negyedmilliónyian élnek majd.
Az előrehozott elnökválasztások esélyese toronymagasan a Borisz Jelcin leköszönt államfő utódjául kiszemelt Vlagyimir Putyin kormányfő, akit Jelcin szilveszteri lemondásakor nevezett ki ügyvezető államfőnek. Putyin nem is folytat kampányt, nem vesz részt a tv-vitákban, nem használja ki az ingyenes reklámidőket, viszont igenis él a pozíciója jelentette helyzeti előnyökkel.
Nem kizárt, hogy Putyin népszerűsége ellenére második fordulóra lesz szükség, amelyet április 16-án rendeznek meg. Nagy a valószínűsége, hogy Putyin ellenfele Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnökjelöltje lesz.
Az orosz elnökválasztásokat akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha legalább a választópolgárok 50 százaléka az urnákhoz járult. Ellenkező esetben a felsőháznak kell új választásokat kiírnia. Amennyiben a "mindenki ellen" leadott szavazatok lesznek többségben, akkor is teljesen új választásokra kerül sor.
(MTI)
Ajánló:
(oroszul)
Korábban:
(2000.03.10.)