Kofi Annan ENSZ-főtitkár ugyancsak mély elégedettségét hangoztatta az egyezmény orosz szentesítése után, egyúttal felszólította azokat az országokat, amelyek még nem írták alá, vagy nem ratifikálták a megállapodást, hogy mielőbb tegyék ezt meg.
Bill Clinton amerikai elnök szintén elégedettségét fejezte ki a duma döntése után. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy az orosz parlament felsőháza gyorsan döntést hoz a ratifikálásról. Clinton hangsúlyozta: bízik abban, hogy az amerikai kongresszus követi az orosz példát, és törvénybe iktatja a CTBT-t. A szenátus tavaly októberben utasította el az egyezmény ratifikálását.
A Reuters jelentése szerint James Rubin amerikai külügyi szóvivő ugyanakkor elismerte, hogy a szenátus idei törvényhozási tervében nem szerepel a CTBT ratifikálása. Hozzátette, hogy kimerítő konzultációkat kell még folytatniuk a szenátorokkal.
A francia külügyminisztérium az orosz döntést üdvözlő közleményében hangsúlyozta: a CTBT orosz ratifikálása döntő jelentőségű abban az értelemben, hogy Oroszország a között a 44 állam között van, akiknek törvényerőre kell emelniük a nemzetközi egyezményt ahhoz, hogy az életbe léphessen. Párizs egyúttal megerősítette, hogy elkötelezett híve marad a megállapodás végrehajtásának és a betartását ellenőrző átfogó és hatékony mechanizmus útnak indításának.
A kísérleti atomrobbantások teljes körű betiltásáról szóló egyezmény csak akkor emelkedik jogerőre, ha 44 meghatározott ország ratifikálja az egyezményt. E 44 országot a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelölte ki, mint olyanokat, amelyek atomreaktorokkal rendelkeznek. Közülük azonban 3 még nem is írta alá a CTBT-t, és mindössze 28 ország ratifikálta azt.
(MTI)
Ajánló:
Az egyezmény szövege. (angolul)
Korábban:
(2000. április 21.)