25 éve ért véget a vietnami háború

Saigon egyszer egy ország fővárosa volt. Ma ez a név és maga az ország, Dél-Vietnam már nem létezik. Az észak-vietnami hadsereg letörölte a térképről a modern idők legfurcsább és legborzalmasabb győzelme után. Ez a győzelem a vietnami háborút zárta le, éppen 25 évvel ezelőtt. Az évforduló alkalmából Vietnamban amnesztiát rendeltek el. Több mint 10 ezer ember részesül közkegyelemben.




Vietnam amnesztiát hirdet a háború befejezésének 25. évfordulójára
Vietnam pénteken bejelentette, hogy 12 264 rabot szabadon fognak engedni. Az elengedendő rabok közül 29 külföldi. Vietnam ezzel az amnesztiával ünnepli a vietnami háború befejezésének 25. évfordulóját.

***

Az 1960-as évek második felében a hidegháború a tetőpontjára ért. Vietnam, a volt francia gyarmat megosztott volt: Az északi részét, Hanoi központtal, a Szovjetunió és a kommunista Kína támogatta, a délit, Saigont pedig az Egyesült Államok. Észak Ho Si Minh irányítása alatt állt, aki egyesíteni akarta a két országrészt. Délen hivatalosan demokrácia volt. Az új déli miniszterelnököt, a kommunistaellenes Ngo Dinh Diemet az Egyesült Államok is támogatta. 1955-ben Vietnamban népszavazást tartották, amelynek eredményeképpen délen kikiáltották a Vietnami Köztársaságot. Nem sokkal ezután Diem eltávolította a köztársasági elnököt a hatalomból, és magát tette meg az ország első emberének. Diem diktátori hatalmat épített ki: nem tartott választásokat, és elnyomta az ellenzéket, ezért hatalomra kerülésének első pillanatától heves támadásoknak volt kitéve. Diem az Egyesült Államok segítségét kérte, mondván, hogy Észak-Vietnam erővel el akarja foglalni Dél-Vietnamot. Az elnök 1957-ben megkapta a kért amerikai segítséget: a CIA segítségével azonosította politikai ellenfeleit, és több ezer embert letartóztatott. A kommunista Viet Kong vezetésével gerillaháború kezdődött Diem ellen. Ezt a gerrillaháborút 1959-től Észak-Vietnam nyíltan is támogatta.



1963 novemberére Diem totalitáriánus módszerei annyira ellene hangolták a dél-vietnamiakat, hogy néhány tábornok - az USA hallgatólagos beleegyezésével - puccsot hajtott végre az elnök ellen. A puccsban Diemet és testvérét meggyilkolták. Ezt követően számos katonai junta kaparintotta meg a hatalmat, míg végül 1965-ben Nguyen Cao Ky, a légierő tábornoka lett az ország vezetője. 1965-től az Egyesült Államok harci egységeket küldött az országba, és bombázni kezdte Észak-Vietnamot. 1967-ben Nguyen Van Thieu tábornokot válaszották elnöknek, és a konfliktus ezzel háborúvá szélesedett.

A fordulópont 1968. január 30-án következett be. Éppen tűzszünet volt, amikor észak-vietnami katonák és Viet Kong-harcosok váratlaul megostromoltak 36 dél-vietnami várost abban a támadásban, amit nyugaton a holdújév ünnep nyomán Tet-offenzívának neveztek el. Éles harcok bontakoztak ki Saigonban és Huében, s a gyorsan magukhoz térő amerikai és dél-vietnami katonák végül súlyos vereséget mértek ellenségeikre. 33 ezer Viet Kong-harcos halt meg az ütközetben, ezért aztán a háború végéig a csatákban többnyire már csak észak-vietnami katonák vettek részt. A győzelem ellenére a Tet-offenzíva minden addiginál több amerikait győz meg arról, hogy a háborút nem lehet megnyerni: a vérengzés az újságok címlapjára került, s jelentősen hozzájárult Lyndon Johnson amerikai elnök népszerűségének csökkenéséhez és Richard Nixon elnökké választásához. Nixon ugyanis a kampány során azt hirdette, hogy be fogja fejezni a háborút. Az új elnök terve a "vietnamizáció" volt: mivel a háborús képeken az emberek azt látták, hogy amerikai katonák halnak meg Vietnamban, Nixon bejelentette, hogy az amerikai csapatok hazamennek, s a földi csatákat ezentúl főleg a vietnami katonák vívják. A vietnamizáció lecsendesítette ugyan a háború amerikai ellenzőit, de a továbbra is folytatódó amerikai légiháború felbőszítette az amerikai közvéleményt. Az amerikaiak békét akartak, így Nixon és külügyminisztere, Henry Kissinger mindent megtettek a háború lezárásáért.

Egyeztetés a hadifoglyokról 1973-ban
Az Egyesült Államok és a vietnami háború mindhárom helyi résztvevője aláírta a tűzszünetről szóló megállapodást 1973. január 27-én Párizsban. A megegyezés szerint az USA-nak 60 napon belül minden csapatát vissza kellett vonnia Vietnamból. A párizsi egyezmény Észak- és Dél-Vietnam között is megpróbálta rendezni a politikai helyzetet, azonban ez nem hozott békét az országba. A harcok 1975. április 30-án értek véget, amikor a kommunisták elfoglalták Saigont, véget vetve a vietnami háborúnak. 1976. július 2-án kikiáltották a Vietnami Szocialista Köztársaságot, amelyben formálisan egyesült Dél- és Észak-Vietnam.

***

A vietnami háború kronológiája

Vietnam: az új ázsiai tigris
10 évvel ezelőtt Vietnamot új ázsiai tigrisként köszöntötték. Az országot irányító kommunista párt megnyitotta a határokat a világ előtt, és úgy tűnt, ilyen remek befektetési lehetőség a kínai nyitás óta nem volt.

A fotó, amely bejárta a világot
A vietnami háború borzalmait megörökítő képek közül Nick Ut alkotása a legismertebb. Az 1972 júniusában készült képen, mely évekkel később Pulitzer-díjat hozott alkotójának, a 9 éves Phan Thi Kim Phuc látható menekülés közben. A pucér, összeégett kislány a falujukat ért napalmbomba-támadás után sikoltozva rohant az utcán, amikor az akkor 21 éves fotóriporter meglátta őt. Nick Ut gyorsan lefényképezte a gyermeket, majd kórházba szállította a sikoltozó kislányt.

Ajánló:

Ha erre jár megtudhatja, miért is robbant ki a háború. (angolul)