A jövő héten Bécsbe látogató Stuart Eizenstat elismerte, hogy a náci uralom idején osztrák földön kényszermunkára és rabszolgamunkára fogott emberek kárpótlása ügyében haladás mutatkozik, de sürgette Ausztriát: kezdje meg a náci korszakban elkobzott javak utáni kártérítésre vonatkozó tárgyalásokat is.
Az amerikai pénzügyminiszter-helyettes példaképpen megemlítette, hogy máig sem kártalanították azokat, akiket a náci korszakban kiköltöztettek régóta bérelt lakásukból. Kezdeti lépések gyanánt indítványozta Bécsnek, hogy nevezzen ki különmegbízottat a vagyoni kártérítésre is, és tegye közzé a korábbi kártérítési programok hiányosságainak kiküszöbölésére vonatkozó elképzeléseit.
A washingtoni osztrák nagykövetség jelentése szerint a második világháború után az osztrák hatóságok több mint 42 ezer kártérítési igénnyel foglalkoztak, s ezeknek egyötödét jogosnak ismerték el, egyharmadát közös megegyezéssel rendezték, egyharmadát pedig elutasították vagy azokat visszavonták.
Az osztrák kormány még nyáron el akarja fogadtatni a parlamenttel az egykori kényszer- és rabszolgamunkások kártalanítását szolgáló alap létrehozását, hogy a kifizetések még ez évben megkezdődhessenek. Ezzel szemben várhatóan két évbe telik, amíg a történészek elkészítik jelentésüket a nácik által elrabolt javak széles skálájáról, az aranytól a műkincsekig.
A zsidók kárpótlással foglalkozó csoportjai, amelyek közreműködnek a más európai államokkal folyó holokauszt-kártérítési tárgyalásokon, a bécsi kormánnyal mindaddig nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni, amíg az Osztrák Szabadságpárt helyet kap benne.
(MTI)
Ajánló:
Az amerikai intézmény honlapja. (angolul)