A 69 éves korában elhunyt Háfez Asszad szír államfő 1930. október 6-án született az ország északi részén lévő Kardahában. Családja a
kisebbségi siítákohoz tartozik. 1955-ben elvégezte a homszi katonai iskolát. 1964-ben már tábornoki rangban szolgált, egy évre rá pedig kineveziték a szír légierő főparancsnokává.

Néhány nappal az 1966-os államcsíny után, amely megdöntötte Amin Hafez tábornok uralmát, védelmi miniszter lett. Háfez Asszad maga is katonai államcsíny révén vette át az uralmat 1970-ben. 1971-ben azonban általános választásokon is megerősítették hatalmát, és megszerezve az államfői tisztséget. Asszadot 1978-ban, 85-ben és 91-ben is újjáválasztották.

Washington hosszú időn keresztül gyanakvással tekintett rá, azzal vádolva, hogy támogatja a terrorizmust, és hogy Iránt segítette az iraki-iráni háború idején. Az 1991-es öbölháború módosított a helyzeten: Szíria úgy döntött, hogy részt vesz az Irak-ellenes koalícióban, s ezzel nem pusztán az Egyesült Államokhoz közeledett, hanem hosszas elszigeteltség után visszatért a nemzetközi színtérre is. Magatartásával megszerezte a hallgatólagos amerikai jóváhagyást ahhoz, hogy teljessé tegye uralmát Libanonban, ahol 1987 óta 35 ezer szír katona állomásozik. Az amerikai-szír kapcsolatok
módosulását jól jelezte, hogy 1994-ben Bill Clinton amerikai elnök is ellátogatott a közel-keleti országba.

Háfez Asszad egy olyan országot irányított immáron 29 éve, amelyet egykoron a sorozatos államcsínyek jellemeztek. Az ő kormányzása alatt viszont Szíria külföldön a stabilitás szinonimájává vált.

Az elhunyt szír államfőnek három fia és egy lánya volt. Fiai közül a legidősebb, Basszel 1994 januárjában egy autóbaleset következtében életét vesztette és azóta az államfő a most 34 éves Basart szánta utódjául.

(MTI)