1,2 millió gépelt oldalnyi aktát tüntettek el a Kohlt vizsgáló bizottság elől<br/>

Újabb részletek láttak napvilágot a kancellári hivatalban 1998-ban lezajlott, feltehetően illegális aktamegsemmisítésről. Helmut Kohlt csütörtökön hallgatja meg az adománybotrányt vizsgáló bizottság.

Burkhard Hirsch (FDP), a német kormány által kinevezett különleges megbízott jelentése szerint néhány nappal a CDU/CSU választási veresége (1998. szeptember 27.) előtt fontos adatok és akták megsemmisítésére, eltüntetésére, illetve manipulálására került sor a bonni kancellárián. Hirsch a múlt héten adta át jelentését a kancellári hivatal vezetőjének.

A jelentés, amely szerdán kerül a törvényellenes pártadományok és kétes exportügyletek hátterét vizsgáló parlamenti ad hoc bizottság elé, megállapítja: a kancellári hivatal számítógépeiben tárolt adatoknak mintegy kétharmadát (kereken három gigabyte információt) semmisítettek meg. Ez körülbelül 1,2 millió gépelt oldalnyi szöveget jelent. A meghagyott akták nagyrészét pedig úgy archiválták, hogy gyakorlatilag fellelhetetlenné váltak.

Az FDP-politikus jelentése szerint nem világos, ki viseli a felelősséget a megsemmisítő akcióért: Friedrich Bohl akkori kancelláriavezető vagy az esetleg önhatalmúan tevékenykedő osztályvezetők. Bohl már korábban, az aktaeltűnésről szóló első hírek idején sietve cáfolta, hogy tudtával vagy utasítása alapján került volna sor ilyesmire. A Der Spiegel híradása nyomán pedig hétfőn azzal vádolta a kormányt, hogy tudatosan játszik a sajtó kezére bizonyos dokumentumokat. "A Hirsch-jelentés közzététele be fogja bizonyítani, hogy az általam vezetett kancelláriának nem volt
köze iratok eltűnéséhez" - hangoztatta Bohl.

A hiányzó akták között nem csak általános politikai jellegűek vannak: Hirsch beszámolója kiemeli a keletnémet Leuna olajfinomító és a Minol benzinkút-hálózat privatizálásával, a Fuchs felderítő páncélosok Szaúd-Arábiának történő eladásával és a német államvasutak szolgálati lakásainak értékesítésével kapcsolatos iratok eltűnését. A fenti ügyletek mindegyikét sokmilliós csúszópénzek juttatásának gyanúja lengi körül.

A tavaly novemberben kirobbantt adománybotrányt, illetve az ehhez kapcsolódó kétes exportügyleteket vizsgáló bizottság csütörtökön hallgatja meg Helmut Kohlt. A volt CDU-elnök és kancellár decemberben beismerte, hogy 1993-98 között 2,1 millió márka adományt vett át készpénzben, megsértve a pártok finanszírozását szabályzó törvényt. Az adományozók nevét azóta sem hajlandó elárulni, miként azt is tagadja, hogy tudott volna a CDU titkos svájci bankszámláiról, és hogy összefüggés lett volna a nagylelkű adományok és a keresztény-liberális kormány némely gazdaságpolitikai döntése között.

(MTI)

Ajánló:

Az [*****] összeállítása

Korábban:

(2000. május 29.)