Nyilvánosságra hozták a fatimai Szűzanya harmadik titkát<br/>

Nem tartalmazott semmiféle megrendítő, apokaliptikus kinyilatkoztatást a fatimai Szűzanya "harmadik titka", amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra a Vatikánban, és amelyhez magyarázó kommentárt is fűztek.

Joseph Ratzinger bíboros, a Vatikán hittani kongregációjának prefektusa a sajtó képviselői előtt bemutatta annak az üzenetnek a harmadik részét, amelyet 1917-ben a portugáliai Fatimában három pásztorgyermek vélt kapni a számukra megjelent Szűzanyától. Az egész emberiséget érintő üzenet első két részét már ismerte a világ (az a pokol szörnyűséges képét vetítette a gyermekek szeme elé, és megjósolta az első világháborút követő második világégést, külön szólva az oroszországi "ateista rendszer" várható bűneiről). Ezeket a titkokat a három pásztorgyermek közül az egyetlen életben maradt, a ma kilencvenes éveiben járó apáca, Lucia nővér írta le saját püspökének, aki azokat továbbította a Szentszéknek.

A harmadik titokkal kapcsolatban azonban Lucia kikötötte a negyvenes évek elején, hogy csak 1960-tól szabad közzétenni. XII. Pius félrerakta a levelet, majd XXIII. János pápa is lakat alatt tartotta, noha neki már lett volna engedélye megismertetni a világgal. VI. Pál nem foglalkozott az üggyel.

A jelenlegi egyházfő, II. János Pál azután olvasta el a szövegét, hogy 1981-ben merényletet követtek el ellene. Kórházi betegágyához kérette a Lucia nővér által írt levelet. Legutóbb, fatimai látogatásán a Vatikán nyilvánosságra hozta annak egyik fő elemét, amely szerint a Szűzanya megjósolta ezt a merényletet.

Valóban, a pénteken közzétett "harmadik titok" - legalábbis az, amit Lucia nővér írt le - egy "fehér ruhás püspököt" láttat, amint sok más püspökkel, pappal, hívő emberrel kapaszkodik fel egy hegyre, amelynek tetején egy kereszt van. A szentatya halottak között lépdel, majd a hegy csúcsán, a kereszt tövében katonák lőfegyverrel és nyilakkal oltják ki életét.

Ratzinger felhívta a figyelmet magyarázatában, hogy különbséget kell tenni a "nyilvános" és a magánjellegű kinyilatkoztatás között. Az első lényegében isten egyetlen kinyilatkoztatását jelenti, amely Krisztussal lezárult, és amely a Bibliában kapott irodalmi kifejezést. A "nyilvánosságra hozott kinyilatkoztatás" tehát megköveteli a hitet. A "magán-kinyilatkoztatás" azonban csupán segíti ezt a hitet, Krisztus felé "orientál ugyan", de "nem kötelező hinni benne".

A prefektus szerint a Szűzanya üzenetében szereplő fehér ruhás püspök a huszadik század számos pápájára vonatkoztatható, de II. János Pál érthető módon saját sorsát ismerte fel benne. De a "harmadik titok" korántsem valamiféle eleve elrendelést sugall. Ratzinger szerint az üzenet éppen azt akarja értésre adni: a jövőt az ember igenis képes befolyásolni szabad akaratával. A hittani kongregáció prefektusa ezért megtévesztőnek minősíti a pápa merénylőjének, Ali Agcának az állítását, amely szerint annak idején ő csak valamiféle "isteni akarat" eszköze volt, kezét "természetfeletti erők" irányították.

(MTI)

Korábban:

(2000. június 22.)