A portugáliai Feirában, az EU kormányfőinek részvételével megtartott csúcstalálkozót Schüssel kancellár elmulasztott lehetőségként értékelte, mivel az EU-ban semmilyen lépést nem tettek a szankciók enyhítéséért. Ausztriában ezért életbe léptetik a kormány akcótervét. E szerint a biarritz-i csúcstalálkozóig négy hónap időt adnak a többi tizennégy tagállamnak. Ha az EU addigra sem jelöli ki a szankciók lejártának időpontját, Ausztriában megtartják a népszavazást.
A szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányszereplése miatt életbe léptetett EU-szankciókkal kapcsolatban hat kérdést tesznek fel az osztrák választópolgároknak. A kérdések elsősorban arra irányulnak, hogyan védheti meg Ausztria szuverenitását, illetve hogyan reagáljon a szankciókra. Jörg Haider, a rasszistának és idegengyűlölőnek tartott Szabadságpárt (FPÖ) volt vezetője szerint Ausztria a népszavazás kiírásával a kisebb EU-tagállamok érdekeit védelmezi, hogy ne kerülhessenek nagyobb tagtársaik, például Franciaország befolyása alá. Úgy véli, ami most Ausztriával történt, bármikor megismétlődhet például Dániával.
Az Európai Bizottság szóvívője szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a brüsszelben székelő testület mindent megtesz, hogy az Unió döntéshozatali rendszere működőképes maradjon akkor is, ha ősszel megtartandó osztrák népszavazás az EU számára negatív eredménnyel zárul. A szóvívő szerint Ausztria számára lenne öngól a reformok megvétózásával fenyegetőzni, hiszen ezekre a reformokra minden tagállamnak egyformán szüksége van, beleértve Ausztriát is.
Az osztrák ellenzék szerint a tizennégyek a referendumot provokációként fogják értékelni. Az ellenzéki Der Standard elemzése szerint a kormány azért forszírozza a népszavazást, hogy egy időközi kampánnyal elvonja a figyelmet a valódi problémákról.
(MTI)
Ajánló: