Az év végén leáll a csernobili atomerőmű<br/>

Az ukrán kormányfő szerdán Berlinben, a második Csernobil-konferencián megerősítette hazája döntését, miszerint ez év végén végleg leállítják a csernobili atomerőművet. A konferenciát azért hívták össze, hogy a részt vevő államok előteremtsék a négyes blokk köré építendő második betonszarkofág költségeit.

Viktor Juscsenko a német fővárosban rendezett második Csernobil-konferencián köszönetet mondott a nyugati államoknak azért a segítségért, amelyet az 1986 áprilisában felrobbant négyes számú reaktorblokk betemetéséhez és sugármentesítéséhez nyújtottak Ukrajnának. Hozzátette: hazája szűkös energiaellátása miatt nem volt könnyű meghozni a Csernobil végleges leállítását kimondó döntést.

A balesetet szenvedett blokk továbbra is sugároz, a köréje emelt betonszarkofág állapota egyre rosszabb. Német források szerint helyenként 5-10 négyzetméteres rések tátonganak a betonon. Emiatt hamarosan újabb betonkoporsót kell építeni a IV. blokk köré, ennek költségei 768 millió dollárra rúgnak.
Június végén a G-7 csoport és az Európai Unió államai 600 millió dollárra emelték hozzájárulásukat a költségekhez. A berlini tanácskozás célja az volt, hogy a részt vevő államok előteremtsék a még hiányzó 168 milliót.

Joschka Fischer német külügyminiszter úgy vélte: a második szarkofág megépítése emberi számítás szerint néhány száz évre biztonságossá teheti a csernobili reaktort. A német kormány az első értekezleten 50 millió márkával járult hozzá a költségekhez, és szerdán további 50 millióra tett ígéretet.

Az ukrán miniszterelnök közölte: hazája nem tesz le az atomenergia hasznosításáról. Felszólalásában a jövő feladatai közé sorolta a nukleáris erőművek biztonságát fokozó technológiák kidolgozását.

Juscsenko magabiztosságának okát berlini körökben abban látják, hogy a Nyugat még mindig rettegéssel gondol a Csernobilban ketyegő időzített bombára, az onnan fenyegető sugárveszélyre. Kijev számára nem annyira a hiányzó 168 millió dollár a tét Berlinben, hanem az: vajon a Nyugat hajlandó-e további 1,5 milliárd dollárral finanszírozni két orosz gyártmányú atomerőmű építését Ukrajnában.

A német környezetvédelmi miniszter hiába próbálta meggyőzni az ukrán illetékeseket korszerű, gázturbinás erőművek előnyeiről. Kijev hallani sem akar a földgázról, mivel az ilyen erőművek üzemeltetése függővé tenné Ukrajna energiaellátását az orosz gázszállításoktól. A nukleáris technológiához való görcsös ragaszkodás másik okát berlini megfigyelők abban a kijevi számításban látják, hogy Ukrajna az atomerőművekben olcsón előállított áram birtokában hosszú távon még áramexportőrré is válhat.

(MTI)

Korábban:

(2000. április 25.) Tizennégy éve robbant fel a csernobili atomerőmű( 2000. április 23.)