Elkezdődött a mártírok korszaka Csecsenföldön<br/>

Amíg az 1994-es csecsen háborúban még csak fenyegetőztek a csecsen gerillák az öngyilkos merényletekkel, addigra mára ez valósággá vált. Az utóbbi hetekben ugyanis már három csecsen lázadó áldozta fel életét a szent háborúért. Megfigyelők szerint ezzel a szűnni nem akaró harcok egy újabb fejezete kezdődött el.

Egyelőre még nem tisztázott, hogy az utóbbi hetek autórobbantásai egy újfajta hadviselés kezdetét jelentik-e, vagy csak elszigetelt jelenség a lerombolt Csecsen Köztársaságban. Hosszú ideje köztudott, hogy a csecsen harcosok életük végéig hajlandók küzdeni – néha fehér turbán viselésével ezt az eltökéltséget jelzik is. Ütközeteikben a végletekig vakmerően és bátran viselkednek.

A kérdés az, hogy az öngyilkos zászlóaljak a hagyományok folytatójaként a csecsen vezetők külön kérésére alakultak, vagy valami új van születőben, ami az iszlám radikalizmusából és elszántságából keletkezett.

Sámil Bászájev csecsen hadúr a napokban azt nyilatkozta, hogy az iszlám békefenntartó hadsereg két öngyilkos zászlóaljjal rendelkezik, melyben összesen 500 katona hajlandó az életét áldozni hazájáért. Ugyanakkor egy újabb, 300 fős csapat megszervezése már folyamatban van. Bászájev szerint az öngyilkos katonák az orosz hadsereg legfontosabb egységeire fognak hajszálpontos csapásokat mérni és megsemmisítik az ellenség legutálatosabb tagjait is. Ezek a kijelentések már némi magyarázattal szolgálhatnak az utóbbi napok merényleteiben alkalmazott ember-bombákért.

A harcokról tudósítók szerint a csecsen alakulatok egyrészről kockázatos támadásokat hajtanak végre, másrészről azonban mindent megtesznek azért, hogy minél több túlélő katonájuk maradjon életben.

Az 1995-96-ban a csecsen harcosok támadást intéztek több orosz város ellen. A harcokban a gerillák csak úgy tudták megőrizni életüket, hogy túszokat fogtak, akiket legalább egyszer halálosan is meg kellet fenyegetniük azért, hogy az orosz hatóságuk megtudhassák követeléseiket, mely szerint sértetlenül szeretnének visszatérni hazájukba. A támadás, melynek ötlete Samil Bászájevtől származott, akkor indult, amikor már látni lehetett, hogy a csecsenek vereséget szenvednek és ezért nem volt féltenivalójuk.

Orosz elemzők szerint a legutóbbi támadások épp erre a helyzetre emlékeztetnek, szerintük ugyanis a csecsenek kétségbeestek.

Az iszlám vallás nagyszerepet játszik a II. csecsen háborúban, ugyanis ez a harc sokkal fontosabb, mint az előző. Ez a háború a dzsihad (szent háború).

A gerillák szerint nem mindenki képes arra, hogy társait mártíromságra szólítsa fel annak érdekében, hogy Allah kedvéért őszinte harcot vívjanak. A harcnak csak két kimenete lehet győzelem, vagy vértanúság.

Sámil Bászájev öngyilkos harcosinak megszervezését orosz részről kezdetben csak a fantázia szüleményének tartották. A mindenre képes gerillák a csecsen hegyekben egy nehéz gyakorlatozáson vettek részt, melynek tetőpontjaként isten nevében esküt tettek.

Valószínűleg az a néhány személy, aki saját életét áldozta fel egy-egy akció sikeréért, példaképül fog szolgálni a továbbiakban a hazájukért küzdő gerilláknak, ezzel pedig a konfliktus egy újabb tragikus fejezete kezdődött el.

Ajánló:

A BBC összeállítása. (angolul)

Korábban:

(2000.07.04.)