Az AIDS-konferencia szerint 28 millió afrikai gyerek elárvul 2010-re <br/>

Majdnem 28 millió afrikai gyerek veszíti el egyik vagy mindkét szülőjét AIDS-ben 2010-re. Egyes országokban minden harmadik gyerek szülő nélkül nő majd fel. A 13. AIDS-konferencia szerint ez hosszú évtizedekre "szociális rémálmot" okoz majd ezekben az országokban.

"A HIV-járvány miatt annyira sok gyerek árvul el, amire még nem volt példa a történelemben" -mondta csütörtökön Susan Hunter, az amerikai Ügynökség a Nemzetközi Fejlődésért szervezet képviseletében a 13. AIDS-konferencián. Afrikában jelenleg 16 millió olyan gyerek él, akinek egyik vagy másik szülője AIDS-ben hunyt el. Az árvák 90 százaléka a kontinens déli részén lakik.

2010-re Namíbiában, Szváziföldön, Zimbabwében és Dél-Afrikában minden harmadik gyerek árva vagy félárva lesz, többségük az AIDS miatt. Éhség, háborúk és más betegségek gyakran növelik az árvák számát, de azok csak rövidtávú katasztrófák, amik hamar véget értek. Hunter szerint azonban az AIDS évtizedekig nem hagyja majd abba az árvák "termelését".

A fejlődő világban összesen legalább 44 millió gyerek lesz fél- vagy teljes árva, 30 millió közülük az AIDS-et okolhatja majd -állítja a jelentés. A becslésbe nem számolták bele azokat a gyerekeket, akik maguk is HIV-fertőzötten születnek, hiszen többségük 5 éves kora előtt meg fog halni.

Az árvák megterhelik a családok, közösségek és kormányok forrásait -állítja John Williamson, a beszámoló másik szerzője. "Az AIDS megváltoztatja az országok szociális térképét. Még nem volt példa akkora szociális problémát, amit a járvány okoz."

Hunter szerint azok a gyerekek, akiknek szülei megbetegednek, gyakran kimaradnak az iskolából, mert szükség van a keresetükre. A képzettség és a gazdasági biztonság hiánya a szerető környezet elvesztését eredményezi, azaz a gyerekeket nem szeretgeti senki -mondja Tony Barnett, a Kelet-Anglia Egyetem tanára. A professzor az AIDS szociális és gazdasági hatásait vizsgálta. "Nagyon nagy költségek jönnek, s mi azt sem tudjuk, hogyan mérjük fel őket" -állítja.

Az a feszültség, amin ezek a gyerekek keresztülmennek, amikor végignézik a szüleik haldoklását, egy egész generáció végzetes elégedetlenségéhez vezethet -mondja Williamson. "Nagy esély van a társadalmi instabilitásra és a szociális nyugtalanságra. Ott lesz egy társadalom, ahol a lakosság egy jelentős része képzetlen, alultáplált, elégedetlen, a társadalom peremén él, és nem tud iskolába járni" -véli Williamson.

A szülők halála megzavarja a generációs együttműködést is, hiszen sok idős afrikai, akit eddig a gyermeke tartott el, rá lesz kényszerítve arra, hogy visszamenjen dolgozni, s nemcsak saját magát, de az unokáit is eltartsa -mondja Barnett.

Williamson úgy gondolja, hogy a megoldás nem az, ha betesszük a gyerekeket a drága, ám sokszor színvonaltalan árvaházakba, hanem ha segítjük tágabb családjukat és közösségüket, hogy megoldják a problémát.

Williamson szerint a kormányoknak meg kell védeni az özvegyek és árvák örökösödési jogait is. Ezeket a jogokat az afrikai közösségekben gyakran figyelmen kívül hagyják, s sokszor előfordul, hogy az elhunyt apa javait a fivére kapja, nem a felesége és a gyerekei.

Ajánló:

(angolul)