A BBC beszámolója szerint múlt héten Bocijna falu lakossága egyszer már úttorlaszokat állított fel. A lakók azt hitték, hogy a kilakoltatások akkor kezdődnek. Amikor három nappal később végül lebontották a barikádokat, 19 embert tartóztattak le. Sokan közülük mudzsahedin harcosok voltak.
Az iszlám szent harcosok Iránból, Afganisztánból és más iszlám országokból jöttek, hogy a bosnyák kormány főleg muzulmánokból álló seregét segítsék a boszniai háborúban. A harcosok Maglaj város közelében különböző falvakban telepedtek le, szerbek birtokában levő házakba költöztek be törvénytelenül.
A boszniai háborút lezáró daytoni megállapodás értelmében 1996-ra minden külföldi harcosnak el kellett volna hagynia Boszniát. Sok idegen katona azonban mára már bosnyák állampolgár, sokuknak boszniai muzulmán felesége van.
Eddig a helyi és a nemzetközi hatóságok szemet hunyt a katonák törvénytelen ottléte és az önkényes lakásfoglalás felett. Most azonban megerősödtek az illegálisan elfoglalt tulajdon visszaadását követelő hangok.
A bocinjai szerbek a háború alatt elmenekültek. Most visszatértek, és kérik vissza otthonaikat. Ezért a mudzsahedin tagjait a hatóságok most nem úgy kezelik, mint külföldi katonákat, hanem mint önkényes lakásfoglalókat.
Az ENSZ menekültügyi ügynöksége, az UNHCR azt állítja: Bocijnában nehéz dolguk van a hazatérő menekülteknek.
A hatóságok először az önkényesen beköltözött szerbeket és muzulmánokat fognak felszólítani az önkényesen elfoglalt lakások elhagyására, csak utánuk kerül sor a mudzsahedin harcosokra.
A Boszniával foglalkozó nemzetközi válságkezelő csoport szerint a mudzsahedin mozgalom etnikai és politikai instabilitást előidéző veszélyforrás lehet az ország közepén.
Ajánló:
(angolul)