Az 1960-as évek<br/>

"Ha a cipő mérete passzol, akkor túl drága." - Adrienne Gusoff

Csattos cipő

Köves szandál

Teniszcipő 1967-ből

Az emberek szomjaztak az önkifejezésre és a társadalmi szabadságra. A Chanel-kosztümöt hamarosan a kísérletező divat váltja fel, aminek például Mary Quant volt az úttörője. Ő volt az, aki először hordott miniszoknyát, s ő volt a geometrikus minták egyik fő népszerűsítője. A kor híres modelle az árvagyerek külsejű Twiggy.

Gombos papucscipő

A cipők is a színekkel, anyaggal, formával és stílussal való buja kísérletezést mutatták. Sok matróna nem volt hajlandó lemondani a tűsarokról, de a fiatalok örömmel magukávé tették az összes csizmát, szandált és cipőt, amit a tervezők kitaláltak. A citrusszínű szandáltól a szivárványszínekben játszó "űrcsizmán" át az Edward-korabeli papucsig minden eladható volt. Népszerűek voltak a különböző gombokkal, csattokkal díszített papucscipők - a kevésbé jómódúak számára cserélhető csattal, amivel minden ruhához illővé varázsolták a lábbelit.

Go-go csizma

Mivel bőrhiány volt és az emberek egyébként is megőrültek az űrkorszakért, a cipők gyakran bakelitből és plasztikból. A tervezők lelkesedtek az új anyagokért és az elkészült csizmákat legjobban a kísérleti jelzővel lehet jellemezni. A lelkesedés akkor is megmaradt, amikor a társadalmi nyugtalanság nagyobb méreteket öltött...

Az emberek odavoltak ezekért a dolgokért:
kémfilmek, nagylemezek, színes tévé, pop art, az űrkorszak, miniszoknya, forrónadrág, popzene, gördeszkázás

Ajánló:

(angolul)