Célt tévesztett a brit bombázók nagy része a koszovói harcok idején<br/>

A NATO tavalyi légitámadásai idején Jugoszláviára ledobott brit bombák nagy része célt tévesztett. A királyi légierő (RAF) részéről a találati pontosság ugyanis csak 40 százalékos volt, sőt egyes bombatípusok esetén még a két százalékot sem haladta meg. Mindez abból a brit védelmi minisztérium által készített titkos jelentéséből derül ki, amelyet a BBC megszerzett.

Az adatok arra vallanak, hogy a "járulékos kár" sokkal nagyobb lehetett, mint a korábbi jelentések állították. Katonai nyelven - finomkodva - járulékos kárnak nevezik azt, amikor eredetileg meg nem célzott létesítmények pusztulnak el, és polgári lakosok halnak meg. Az idén februári értékelő sajtóértekezleten a brit védelmi minisztérium illetékesei a királyi légierő eddigi legtökéletesebb bevetésének nevezték a koszovói bombázást.

Későbbi vizsgálatok azonban hamar kiderítették a súlyos pontatlanságokat. Főleg a régi típusú féltonnás bombák találati pontossága volt erősen kifogásolható. A pontatlansághoz hozzájárult, hogy a bombázásokat többnyire több mint tízezer méteres magasságból hajtották végre, mert így kisebb volt annak kockázata, hogy a jugoszláv légvédelem eltalálja a brit repülőgépeket - állította a BBC.

John Spellar brit védelmi államminiszter a BBC-nek nyilatkozva hétfőn azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy a találati pontosság nagy volt minden esetben, amikor a hatást meg lehetett figyelni, de felhős időben ez nem mindig sikerült. A pilóták sok esetben nem tudtak jelentést adni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a bombák, rakéták nem találtak, ez csak azt jelenti, hogy nem vehetjük száz százalékig biztosra a találatot - mondta az államminiszter. Hozzátette: a támadott területekről később készült fényképek nagy találati pontosságról és a környezet kíméléséről tanúskodnak.

Az államminiszter tagadta, hogy a kormány el akarta volna hallgatni a jelentést. - Bizalmas beszámolót készítettünk, és jó lett volna, ha nem szivárog ki addig, amíg minden körülményt föl nem derítünk - mondta.

Áprilisban a brit kormány ellenőrzési hivatala már beszámolt arról, hogy a jugoszláviai légicsapás közben a brit légierőnek kis híján elfogyott a lőszere, rosszul működtek a távközlési rendszerek, és a kiszállított gyógyszerek egy részének lejárt a szavatossága. A Harrier repülőgépek rakétáinak mintegy a fele nem volt használható a hőség miatt, és a levegőben töltött órákat általában csak úgy sikerült a felével növelni, hogy a repülőgépek karbantartásához más repülőgépeket "beleztek ki" az alkatrészhiány miatt - derült ki az áprilisi jelentésből.

(MTI)