Oroszországot csak a központi fejlesztések menthetik meg a széthullástól <br/>

Az osztankinói tv-toronyban keletkezett tűz annak a tragédiasorozatnak része, amely az utóbbi időben Oroszországot sújtja. Közel két hete 118 tengerész vesztette életét a Barents-tengeren, amikor hadgyakorlatozás közben elsüllyedt a Kurszk atommeghajtású tengeralattjáró. Megfigyelők szerint az ország infrastruktúrájának rossz állapota miatt a jövőben további katasztrófákra lehet számítani.

Azok az utazók, akik Moszkva külvárosába vagy más orosz nagyvárosokba is ellátogatnak, egyöntetűen azt állítják: Oroszország nincs jó állapotban. A baloldali politikusok a hibákat a liberális reformoknak tulajdonítják, ezért azok befejezését követelik, szerintük ugyanis az ország teljesítőképességének határához ért.

Kátyús, befejezetlen vagy sehová sem vezető utak, elferdített utcalámpák, rozzant villamosok, fából készült útmenti kalyibák. Ez a kép fogadja az orosz városokba látogatókat, így nem csoda, ha sokan úgy vélik: hamarosan darabokra hullik az ország. Közel egy évtizede ugyanis nem történt országos szintű beruházás Oroszországban.

Korábban a külföldi pénzadományok jó része az árnyékgazdaságot táplálta, az alacsony adórendszer miatt befolyó adókat ugyanakkor nehéz hazai beruházásokra fordítani. A legnagyobb károkat az egészség- és oktatásügy szenvedi. A beruházások csekély mértéke csak az egyéni gazdagodást segítette, így juttatta hatalmas vagyonokhoz az orosz vállalkozókat.

Jelen helyzet szerint a tudományos alapokra és ipari lehetőségekre épült orosz gazdaság katasztrofális állapotban van, a jövő pedig csak nehezebb lehet.

A probléma azonban nem most kezdődött. Az ország pénzügyi helyzetének romlása még a szovjet érára tehető, ugyanis már akkor is gondot jelentett a beruházások és fenntartások kezelése. Ezek közé tartozik a hatalmas anyagi költséggel megvalósított orosz űrkutatási program, mely csak kevés gyakorlati eredményt hozott. A vádak többsége azonban az akkor használt anyagok, tervek és szerkezetek gyenge minőségére vezethető vissza. A társadalmi szerencsétlenséget nagy részben emberi tényezők is befolyásolták.

Az egykori Szovjetunióban 1960 táján fejlesztési robbanás történt, azonban számos tekintélyt növelő tervet inkább a politika, mintsem az ésszerűség késztetett a megvalósulásra, ezzel pedig megalapozták a későbbi katasztrófákat. Hatalmas területeket építettek be gyorsan előre gyártott, alacsony színvonalú épületekkel, a föld pedig, ahol ezek az építmények megjelentek, később tragédiák és bűncselekmények helyszínei lettek.

Az a szovjet korszak legrosszabb következménye, hogy elpusztította az egyéni felelősségek kultúráját. Ezen pedig az utóbbi évek sem változtattak. A Kurszk tengeralattjáró elsüllyedése után az orosz hatóságok nem kezdtek azonnal a mentéshez, és csak a lakossági tiltakozások után jelentették be, hogy megkeresik azt, aki a lassúságért felelős.

Azonban nem minden remény veszett el: ha lassan is, de az elmúlt néhány hónapban növekednek a beruházások, ugyanakkor Vlagyimir Putyin bejelentette: megakadályozza az ország állapotának további romlását.

Ajánló:

Adatok a pokoli toronyról. (angolul)

Korábban:

Az [*****] összeállítása a tragédiáról.