A Vatikán Hittani Kongregációjának dokumentuma, a Dominus Iesus, gyakorlatilag azt mondja ki - foglalják össze az olasz napilapok -, hogy a különböző egyházak között csupán a katolikus egyházon keresztül vezet út a teljes üdvözüléshez.
A La Repubblicában megszólal a Vatikán irányvonalát szüntelenül támadó svájci teológus Hans Küng is, aki kijelent, hogy II. János Pálnak az elmúlt időszakban kinyilvánított "mea culpái" csak a "látványt" szolgálták, akárcsak a zsidókkal folytatott párbeszéd gesztusai. Az antiszemitizmussal vádolt IX. Pius boldoggá avatása és ez a mostani dokumentum arról tanúskodik, hogy a katolikus egyház szeretné fékezni a XXIII. János és a II. vatikáni zsinat által adott lendületet - mondja Küng.
Amos Luzzato, az olaszországi zsidó közösségek elnöke a La Stampa hasábjain komolyan aggódik amiatt, hogy a reményteljesen beindult zsidó-keresztény párbeszéd ezek után megrekedhet. Felidézi, mennyire meghatódott a zsidóság, amikor a pápa a Siratófalhoz járult Jeruzsálemben. Miképpen illeszthető ez a magatartás a vatikáni dokumentumhoz és IX. Pius boldoggá avatásához? - teszi fel a kérdéstt.
Luzzato megállapítja, hogy "teljes hátraarcként" értékeli ezeket a fejleményeket. Úgy tűnik, a katolikus egyház bizonyos körei meg akarják teremteni annak a feltételeit, hogy a zsidók ne vehessenek részt a további párbeszédben - fűzi hozzá az olasz zsidó közösségek elnöke.
Egy vatikáni szakíró úgy látja, hogy a Szentszéken belül továbbra is feszültség van a pápa személyes meggyőződése, illetve az általa vezetett intézmény "teológiai szükségletei" között.
A La Repubblica kommentátora azt állítja: ez a dokumentum arról tanúskodik, hogy a Vatikánon belül nem hivatalosan megkezdődött a pápai utódlásért folyó küzdelem. A szerző szerint IX. Pius boldoggá avatása is a jelenlegi egyházfőnek abból a félelméből fakadt, hogy túlságosan kihangsúlyozódik a XXIII. János nevével fémjelzett "forradalom". A Szentszék most attól tart, hogy a wojtylai hosszú pápaság befejeződése után egy konklávé (pápaválasztó testület) esetleg olyan személyt választ majd az egyház élére, aki ledönti a II. János Pál által felállított korlátokat, új reformot vezetve be.
Manfred Kock, a Német Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy a nyilatkozat egyértelműen elutasítja a különböző egyházak mint egyenlő felek közötti kapcsolattartás elvét. "A reformáció nyomán létrejött egyházakkal való elmélyült közösségvállalás legnagyobb akadályát a római katolikus egyháztan képezi."
A liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora úgy véli: a Dominus Iesus megmutatta, milyen csekély gyakorlati értékkel bírnak az olyan ünnepélyes aktusok, mint például a megigazulás tanáról kiadott közös (katolikus-protestáns) nyilatkozat mindaddig, amíg a római egyház kitart önmaga értelmezése mellett. Ilyen körülmények között nem lehetséges valódi párbeszéd az egyes felekezetek között.
(MTI)
Ajánló:
(angolul, németül, olaszul, spanyolul)
Korábban:
(2000.09.03.)