Milosevics választási vereségével rendkívüli helyzet állhat elő Jugoszláviában

A hétvégén elnökválasztással egybekötött parlamenti választásokat tartanak Jugoszláviában. A négy induló közül az előzetes felmérések alapján a Szerb Demokratikus Ellenzék jelöltje, Vojiszlav Kostunica vezet a kormánypárti Szlobodan Miloseviccsel szemben. Nemzetközi megfigyelők szerint nem elképzelhetetlen, hogy Milosevics veresége esetén rendkívüli helyzet állhat elő az országban. A választások ideje alatt hadgyakorlat címén több amerikai hadihajó tartózkodik az Adrián, és újabb katonák érkeznek a nemzetközi ellenőrzés alatt lévő, de jogilag Jugoszláviához tartozó Koszovóba.

A hivatalos adatok szerint a szeptember 24-én, vasárnap tartandó választásokon 7 861 327 szavazati joggal bíró jugoszláv állampolgár járulhat az urnákhoz. Jugoszlávia jelenlegi elnöke, a koszovói válságot és a NATO-bombázásokat politikailag is túlélő Szlobodan Milosevics a kormányzó Szerb Szocialista Párt vezetője is egyben. A mostani választások nagy kérdése, hogy vajon a Hágai Nemzetközi Bíróság által háborús bűnökkel vádolt Milosevics megszerzi-e újból az elnöki posztot a következő 8 évre, vagy a szerb ellenzék közös jelöltje megtörheti Milosevics uralmát.

Vojiszlav Kostunica
Vojiszlav Kostunica, a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) nevű politikai tömörülés jelöltje az az ember, aki felveheti a versenyt a már több mint 10 éve hatalmon lévő Miloseviccsel. A Szerb Demokratikus Ellenzék 17 különböző ellenzéki párt szövetségéből jött létre, hosszan tartó egyeztetések után. Teljes politikai egység azonban még így sem alakult ki, mivel a másik legnagyobb ellenzéki párt, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom önálló elnökjelöltet állított. Szakértők szerint ez az ellenzéki megosztottság Milosevicsnek kedvez.

Ellenzéki vezetők szerint nem elképzelhetetlen az sem, hogy Milosevics megpróbálja meghamisítani a választások eredményeit, vagy esetleges veresége esetén sem adja át a hatalmat, hanem polgárháborút robbant ki az országban.

Milosevics mindent elkövet hatalma megtartása érdekében. Nyáron alkotmánymódosítással sikerült elérnie, hogy megint elindulhasson az elnökválasztásokon. Az új elnökválasztási törvény - más országok gyakorlatától eltérően - nem írja elő a legalább 50 százalékos részvételi arányt a voksolás érvényességéhez: az államfőt az urnák elé járuló polgárok egyszerű többséggel választják meg.

Milosevics megpróbálja elérni, hogy az ellenzék véleménye alig kapjon nyilvánosságot. Betiltotta a B-92 nevű független rádióadót, akadályozza a külföldi forgatócsoportok munkáját, és ideiglenesen megszüntette a külföldi televízióadások vételének lehetőségét is. Mindennapos razziákkal és letartóztatásokkal próbálja meg ellehetetleníteni az Otpor nevű, főként fiatalokból álló radikális ellenzéki szervezet működését.

Milosevics nem teszi lehetővé azt sem, hogy a NATO vagy az EBESZ munkatársai ellenőrizzék a választások menetét és tisztaságát. Hivatalos indoklás szerint csak baráti vagy el nem kötelezett országok képviselő vehetnek részt a választások ellenőrzésében, az "ellenséges államok és szervezetek" munkatársai nem. Az állami híriroda, a Tanjug jelentése szerint Jugoszlávia kínai, orosz és indiai megfigyelőket hívott meg a választásokra.

A választási kampány eldurvulását jelzi, hogy Kosovska Mitrovicában kőzápor fogadta a legnagyobb riválisnak tartott Vojiszlav Kostunicának és támogatóinak autókonvoját. Pedig Kostunica az egyik legmértéktartóbb ellenzéki vezető, többször is hangoztatta, hogy nem akar "boszorkányüldözést". Kijelentette azt is, hogy hatalomra kerülése esetén nem adná ki a háborús bűnökkel vádolt Milosevicset a Hágai Nemzetközi Bíróságnak. Carla del Ponte hágai legfőbb ügyész ugyanis életfogytiglanra ítélné Szlobodan Milosevicset. Az ellenzéki politikus "borzasztó hibának" minősítette, hogy Hágában vádat emeltek Milosevics ellen. Az államfő ugyanis azóta csupán egyetlen kiutat lát maga előtt: a hatalom mindenáron való megőrzését.

Közvélemény-kutatási előrejelzések szerint a közös ellenzéki jelöltre, Vojiszlav Kostunicára a választók 52 százaléka szavazna, míg Szlobodan Milosevics jelenlegi elnökre csak 31 százalék.
A belgrádi Társadalomtudományi Intézet felmérésének eredményét a független Béta hírügynökség adta hírül. Az intézet munkatársai 1700 szerbiai, köztük koszovói választópolgár megkérdezése után immár egymás után harmadik alkalommal rögzítették Kostunica előnyét. Az előző felmérések idején Kostunica előnye még csak 42-28, illetve 35-23 százalékarányú volt a jelenlegi államelnökkel szemben, a legutóbbi megkérdezéskor már ezeknél is nagyobb arányt mértek. A válaszolók 32 százaléka szerint Kostunica fő erőssége az, hogy demokrata, 17 százalék viszont gyengeségét emelte ki, ami szerintük abban rejlik, hogy az ellenzéki elnökjelölt túl lágy. Milosevics esetében 32 százalék az elnökségre való alkalmasságát említette előnyeként, a megkérdezettek ugyanekkora aránya azonban legfőbb hibájául önkényuralmi stílusát, további 32 százalék pedig becstelenségét rótta fel.

A kormánypárti Politika című napilap minden olyan közvélemény-kutatási eredményt tagad, amely Kostunica előnyét mutatja, és azt állítja, hogy Milosevics tízszer népszerűbb Kostunicánál, mivel az elnök egymillió aláírást gyűjtött össze jelöléséhez, míg vetélytársa csak százezret.

A két legnagyobb esélyes tehát Kostunica és Milosevics, de rajtuk kívül még két elnökjelölt indul: Tomiszlav Nikolics, jelenlegi kormányfőhelyettes, a Seselj-féle, Szerb Radikális Párt (SRS) jelöltje és Vojiszlav Mihajlovics jogász, belgrádi polgármester, a Vuk Draskovics vezette ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) jelöltje.

Az amerikai külügyminiszter, Madeleine Allbright arra buzdítja a szerbeket, hogy menjenek el szavazni, és támogassák Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ellenzékét, még ha a választási eredményt meghamisítják is. Az amerikai diplomácia vezetője szerint az Egyesült Államok nem hiszi, hogy a szerb választások korrektek lesznek, de úgy véli, hogy az ellenzék még Milosevics uralma alatt is jó eredményt érhet el, és olyan mozgalomként jelenhet meg, amely "képes meghozni a demokráciát egész Jugoszláviának".

Szlobodan Milosevics
Az Európai Unió kilátásba helyezte azt is, hogy feloldják a Jugoszlávia elleni szankciókat, amennyiben a vasárnapi választások eredményeként Belgrádban "demokratikus hatalomváltás" következne be - tette közzé az a nyilatkozat, amelyet a 15 tagállam külügyminiszterei Brüsszelben hoztak nyilvánosságra. Egyidejűleg az EU pénzügyi segítséget helyezett kilátásba arra az esetre, ha a választások a jelenlegi elnök, Szlobodan Milosevics leváltásához vezetnek.

A Milosevics-ellenes nyugati diplomáciai nyílt nyomásgyakorlása mellett azonban az sem lehet véletlen, hogy az utóbbi hetekben számos amerikai hadihajó érkezett az Adriai-tengerre. Hivatalosan egy Horvátországgal közösen tervezett hadgyakorlat miatt agusztus végétől már Dubrovnikban van a 6. amerikai flotta Saipan nevű hajója, és Splitben horgonyt vetetett az ugyanehhez a flottához tartozó Austin hadihajó. Egy harmadik hadihajó, az Ashland és egy repülőgép-hordozó is az Adrián tartózkodik. A Saipanon több mint 3500 amerikai tengerész szolgál, és ennek az egységnek erős légi támogatása is van AV-8 Harrier repülőgépekből, CH-53 Super Stallion, CH-46 Sea Knight, UH-1 Huey és AH-1 Cobra helikopterekből.

Horvát sajtóértesülések szerint az amerikai gépek felderítőrepüléseket hajtanak végre a horvát-montenegrói határnál. Katonai szakértők szerint ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy Milosevics választási veresége esetén megpróbálkozik egy fegyveres konfliktus kiprovokálásával, mint tette azt már korábban, amikor belpolitikai válsággal kellett megküzdenie.

Milosevics és a jugoszláv miniszterelnök, Momir Bulatovics már korábban megfenyegette a Jugoszlávia utolsó tagköztársaságát, Montenegrót vezető Milo Djukanovicot, hogy ha nem hagy fel függetlenedési törekvéseivel, akkor nemsokára polgárháborúval kell szembenéznie.

Belgrádi források szerint Milosevics szerdán - alig pár nappal a választások előtt - Montenegróba látogat egy kampányzáró nagygyűlésre. Legutóbb júliusban az ottani helyhatósági választások előtt esett szó egy esetleges látogatásról, de akkor Milosevicsék lemondták. Ez a bejelentés akkoriban olyan találgatásokat váltott ki, hogy a Djukanovic-kormány vajon megkísérli-e letartóztatni a háborús bűnökkel vádolt Milosevics elnököt. Djukanovic ezt a súlyos montenegrói belső konfliktusok veszélyére hivatkozva elutasította. Megfigyelők szerint amennyiben most mégis sor kerül a látogatásra, az a jugoszláv választási kampány egyik legfőbb feszültségnövelő eseménye lehet.

Egy esetleges fegyveres konfliktus vagy katonai akció, legyen az akár egy NATO-beavatkozás, katasztrófa volna Jugoszlávia számára is, mert megfosztaná a mozgásterétől a jelenlegi ellenzéket, nyilatkozta Kostunica, az egyesült ellenzék jelöltje. "A Boszniai Szerb Köztársaság példája azt mutatja, hogy egy nemzetközi protektorátus alatt a politika elveszíti minden értelmét" - jelentette ki a politikus.

A kérdés továbbra is csak az, vajon Milosevics mennyire ragaszkodik a hatalomhoz. A XX. század folyamán oly sokszor háborút kirobbantó "balkáni lőporos hordó" kanóca most Szlobodan Milosevics kezében van.

[*****]

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000 szeptember 14.)