Milosevics választási veresége után is hivatalában maradhat

Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök még esetleges választási veresége után is hivatalban maradhatna 10 hónapig a jugoszláv törvények hiányosságai miatt - erről tájékoztatta olvasóit csütörtöki számában a zágrábi Vjesnik. A horvát sajtóban már nem először jelentetnek meg olyan értékelést, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy Szlobodan Milosevics jelenlegi elnöki megbízatása csak 2001 augusztusában jár le, és az alkotmány, valamint az elnökválasztási törvény nem szabályozzák: mikor kell átadnia hivatalát az államfőnek, ha egy választáson vereséget szenved.

A Vjesnik felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a jugoszláviai hatalom el is ismerné például Vojiszlav Kostunica elnökválasztási győzelmét, az ellenzéki politikus csak 10 hónappal a győzelme után vehetné át az államfői teendőket Milosevicstől. A lap szerint a jugoszláv alkotmány májusi módosításával csak három olyan lehetőséget határoztak meg, amikor az államfő a megbízatásának lejárta előtt átadhatja hivatalát, ezek pedig: halál, leváltás vagy lemondás. Az alaptörvényből hiányzik az idő előtti választásokon elszenvedhető vereség lehetősége. A Vjesnik azt írta, hogy a jugoszláviai elnökválasztást csaknem egy évvel Milosevics elnöki megbízatásának a lejárta előttre írták ki, de azokat nem tekintik idő előttinek, és nem is határozták meg az előrehozott választások kiírásához szükséges kritériumokat.

A zágrábi újság szerint belgrádi jogértelmezők úgy vélik, hogy az elnöki hivatal átadása pusztán technikai kérdés, és ezért nem szabályozták azt az alaptörvényben. A Vjesnik idézte Sztevan Lilics jogászprofesszort, az ellenzéki Polgári Szövetség tagját, aki szerint a jugoszláviai közvéleményben is zavart kelt az alkotmánynak az a megfogalmazása, amely szerint az államfő "megbízatásának lejártáig tölti be hivatalát". A professzor szerint ugyan nem lenne logikus, de jogilag megfelelne az alkotmányban és a választási törvényben foglaltaknak, ha Milosevics még 10 hónapig hivatalában maradhatna egy választási vereség után. "Vagy szakmai hiányosságról, vagy szándékos törvényi manipulációról lehet szó, hogy valamilyen biztosítékot tartlékoljanak egy választási vereség esetére" - vélte a professzor.

A Vjesnik megszólaltatta az ugyancsak ellenzéki Koszta Cavoszkit, a belgrádi egyetem korábbi jogászprofesszorát, aki szerint megfelelő eljárást kellene kidolgozni a távozó elnök hatalomtól való megfosztására. Szerinte az alaptörvény kidolgozói ezt a kérdést talán azért nem szabályozták, mert fel sem merült bennük, hogy Milosevicsen kívül bárki is államfő lehet Jugoszláviában.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. szeptember 19.)